Mindszenty József veszprémi püspöki címere (1944)
A 20. századra az egyházi címer választásnál kialakult az a szokás, hogy immár nem családi címereket használ egy-egy püspök, hanem maga tervezteti meg sajátját. Az így elkészült címer és a választott jelmondat – általában a püspöki címerpajzs alatti szalagon olvasható – kifejezi a főpásztor személyes hitét, illetve püspöki feladatainak, pasztorális, és evangelizációs célját.
Mindszenty József nem szentírási idézetet, hanem a „Pannonia Sacra” jelmondatot választotta. Ezt kétféleképen is lehet fordítani: „Szent Magyarország”, vagy ahogy a híveknek írt első főpásztori körlevelében értelmezte: „Istenfélő Magyarország”. „A »szent« fogalom a Szentírás eligazító nyelvhasználata szerint annyit jelentett és jelent mai is: istenfélő, igaz más szóval [Krisztus] törvényes szerint élő katolikus ember.”
Címerének értelmezését ugyancsak ebben a körlevélben fogalmazta meg: „Hitben, erkölcsben kell megújulnunk a veszprémi egyházmegye szentjeinek példáját követve. Csak a bűntől rettegjünk, a szentségtől nem szabad félnünk. Nemzeti érdek, hogy mi magyarok szentek legyünk.” Mindszenty a veszprémi egyházmegye szentjének tekintette Szent Istvánt, Boldog Gizellát, Szent Imrét, Szent Lászlót és Szent Margitot. Veszprémet, mint püspöki székhelyet ezért nevezte a „szentek városa” néven, ahonnan „kisugároznak mind a négy égtáj felé az Árpádház szentjeinek erényei”.
A címerpajzsában Mindszenty püspök eredetileg három magyar szent ábrázolását kérte. A tervező Megyer-Meyer Antal azonban jelezte, hogy ez címertanilag nehezen lenne kivitelezhető. Megyesi Schwartz Róbert irodaigazgató javasolta, hogy ehelyett a címerpajzson egy hármas halomból kiemelkedő, feszületet tartó kéz jelenjen meg. Végül Árpád-házi Szent Margit alakja került a címerbe, mert „alakja felidézi az összes magyar szenteket és Veszprém szent múltját is a szent Pannoniát, a Pannonia sacrát”. Az ábrázolás mintaképe Simor János bíboros gyűjteményében fennmaradt színezett liliomos, misekönyves Szent Margit fametszet volt, kiegészítve bal oldalon egy hosszított szárú Krisztus monogrammal.
Mindszenty József veszprémi püspöki címerét és jelmondatát esztergomi érsekként is megtartotta, kiegészítve azt családi címerével. Érdekesség, hogy a veszprémi Árpád-házi Szent Margit plébánia megalapítása után (ami nemzetiszocialista letartóztatása idején, 1944. december 3-án, a veszprémi rendőrség fogdájában történt) a plébánia pecsétjén ugyanez a címerpajzsi ábrázolás látható.
