A Szent Mihály-Székesegyház mai arculatát 1907–1910 között nyerte el. A templom átépítésére az akkori püspök, báró Hornig Károly felkérte Aigner Sándor budapesti műépítészt. Az átépítés költségeit 60.000 aranykoronában állapították meg. A gótikus szentélyt és az altemplomot meghagyták, de a barokk díszítésű hajókat lebontották. A főfalakat meghagyva új neoromán templomot emeltek, a boltíves mennyezet helyére fakazettás került. Így nyerte vissza a székesegyház a szentistván-kori háromhajós, keresztházas, román stílusú elrendezését. Az elkészült főtemplom újraszentelése az egyházmegye legfontosabb liturgikus eseménye volt a XX. század elején. Az ünnepélyes szertartásra az építési munkák befejeződése után 1910. október 4-én került sor.
Az esemény súlyát jelzi a résztvevők és a díszvendégek sora: Náray Szabó Sándor államtitkár, Vajda Ödön zirci apát, Várady Árpád miniszteri tanácsos, Hunkár Dénes főispán, Óváry Ferenc országgyűlési képviselő, Náray Szabó Elek törvényszéki elnök, a teljes városi tanács, a megye fontosabb arisztokratái és a város polgárságának jelentős része egyaránt jelen voltak az ünnepségen. A megyéspüspök Hornig Károlyon kívül még négy főpap: Radnay Farkas besztercebányai, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Csernoch János csanádi megyéspüspökök és Rajner Lajos cidyssai felszentelt püspök vett részt a szertartáson.
Az esemény kezdetén a püspök kíséretével együtt átment a ferences templomba, majd a ferences templomból a megújult székesegyházhoz vonult a menet, ahol a megye főpásztora háromszor körüljárta az új templomot és felszentelte az épület külső részét. A harmadik forduló után kinyíltak a székesegyház kapui és az újjáépített épületbelsőben elkezdődött az oltárok szentelése. Először báró Hornig Károly szentelte fel a főoltárt, majd a négy vendégpüspök is megérkezett a templomba kíséretével és felszentelték a székesegyház mellékoltárait.
A főpásztorok közül Prohászka Ottokár a templom északi hajójában található első mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére, Radnay Farkas püspök az északi hajóban lévő második mellékoltárt Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére, Rajner Lajos a templom déli hajójában található első mellékoltárt Szent Anna tiszteletére, Csernoch János a templom déli hajójában lévő második mellékoltárt Szent Imre tiszteletére szentelte fel.
Ezután együtt átvonultak a ferencesek templomába, ahonnét áthozták az ereklyéket és elhelyezték azokat az új székesegyház oltáraiban. A bazilikában található ereklyék: a főoltárban Szent Pius, Victorius, Amator, Justa és Vincencia vértanúk ereklyéi találhatóak; a mellékoltárokban: a Szűz Mária oltárban Urbanus, a Nepomuki Szent János oltárban Theophilus, a Szent Imre oltárban Blandina, a Szent Anna oltárban Justinus vértanúk ereklyéi nyertek elhelyezést.
A consecratio szertartását a templom falára elhelyezett 12 kereszt megszentelése zárta le. Az ünnepélyes ceremónia szentmisékkel folytatódott és a püspöki palotában tartott díszebéddel zárult.
