A veszprémi Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház az ország legrégebbi és legelső székesegyháza. Jelenleg belső megújulása zajlik, így sajnos sem liturgikus, sem turisztikai céllal nem látogatható. Az elkövetkező hetekben érdekes történeteken keresztül ismerkedhetünk az ezeréves múlttal.
Alig száz évvel később, 1380-ban súlyos tűzvész pusztított, mely felperzselte a várat és a székesegyházat is. Nagyarányú, gótikus stílusú átépítés vette kezdetét, amely szinte teljesen átrendezte a székesegyház keleti szentélyrészét és altemplomát, hozzáépítve a jelenlegi sekrestyék előzményét is. A helyreállítás 1400-ban fejeződött be. Az új gót stílusú templomot Kápolnai Mihály püspök szentelte fel. A helyreállított templom szentélyét és az altemplomot megnagyobbították, keresztboltozattal látták el. (Zsigmond király 1412-től Castiglione Branda kardinális, volt piacenzai püspököt bízta meg a veszprémi püspökség adminisztrálásával. Branda 1424-ig töltötte be ezt a tisztséget városunkban. Valószínűsíthető, hogy az ő idejében jelentős építkezéssel bővült a Vár. Rajta kívül ebben az időben még egy olasz ispánja volt Magyarországnak, Ozorai Fülöp, aki építkezéseihez neves, főleg firenzei építészeket és művészeket hívott hazánkba. Némelyikük Brandának is dolgozott, például Masolino da Panicale . Amikor 1424-ben Branda visszatért hazájába, Masolinot is magával vitte Castiglionéba. A mester, Branda kardinális kastélyában freskókat festett. Közöttük egy hegyen épített tornyos várost ábrázoló tájképet, melyről később kiderült, hogy Veszprémet ábrázolja. A kép a Várat északi irányból mutatja, előterében a Benedek hegy, körülötte a Séddel. Branda nevéhez fűződik a belső és a külső várrész intézményes különválasztása.)
Mátyás király idejében pezsgő szellemi és kulturális élet folyt Veszprémben. Nem kis szerepe volt ebben Vetési Albertnek, a király diplomata püspökének. A főpásztor a székesegyházat gyönyörű festményekkel, faszobrokkal díszítette fel az 1470-es években. A mohácsi vész után a 150 éves török uralom a főtemplomra is végzetes hatással volt. A török először 1552-ben foglalta el Veszprémet, majd 14 évvel később a magyar seregek visszafoglalták a várat és a várost. A székesegyház évtizedekig hevert romjaiban, egészen a törökök végleges kiűzéséig Veszprémből. Először Sennyei István püspök állította helyre a török vész után a székesegyházat, és tette valamelyest használhatóvá. Azonban a Rákóczi szabadságharc idején, 1704-ben a császári hadak ismét feldúlták a várost és az épületeket.
(Források: Karlinszky Balázs, Gutheil Jenő, Hungler József, Ádám Iván, Jámbor Tamás, Bél Mátyás)
(Fotó: veszprémi vár a középkorban – falfestmény az érseki palotában)