Az apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá. A bencés rend 1990-ben kapta vissza a plébániát, majd négy évvel később a monostort is, amelynek jelenleg kilencfős a szerzetesi közössége. A templomot 145 millió forintos állami támogatással újították fel.
Az eredeti barokk stílushoz igazodva burkolták a templom padozatát, megújult az épület lábazata, padjai, valamint a templomhajó faborításai. Megújult a világítás és a hangosítástechnika is, valamint a templom alatti kripta is új téglaburkolatot és világítást kapott. A beruházás második ütemében az év végéig elkészül a templom nyugati homlokzatának festése, nyílászárókat cserélnek a rendház egyes részein, valamint restaurálják a kripta sírfeliratait.
Március 21-én a Szent Benedek ünnepi szentmise keretében dr. Márfi Gyula érsek megáldotta a felújított apátsági templomot. Homíliájában a rendalapító Szent Benedekről beszélt.
Szent Benedekben különösen is tisztelhetjük a bölcs és kiegyensúlyozott embert, aki szerette a magányt, a befelé fordulást, de közösséget is szervezett, tanított és jótékonykodott, vagyis egységbe hozta a munkát és az imádságot. Gondja volt arra, hogy szerzetestestvéreinek legyen idejük az olvasásra, a pihenésre, az alvásra is. Jézus példáját követve szervezte a közösség életét. Benedek a béke és a csend embere volt. Sok-sok veszélyhelyzetnek volt kitéve ő és rendje is abban a korban, de még személyes életveszélyben is megőrizte lelke nyugalmát. Erejét az elmélkedések csendjéből merítette. Végül Szent Benedek közbenjárását kérte az érsek, hogy ki-ki a maga területén tudjon kiegyensúlyozott, Isten- és emberszerető kereszténnyé válni.
Március 22-én ünnepélyesen is megtörtént a templom átadása. Ez alkalomból méltó átadási ünnepséget rendeztek jeles közéleti személyiségek részvételével. Köztük köszöntőt mondott Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Korzenszky Richárd perjel és Mihályi Jeromos bencés szerzetes. Az ünnepségen közreműködött a tihanyi plébánia énekkara Varró Krisztina vezényletével.
Korzenszky Richárd perjel beszédében hangsúlyozta, hogy a munkához gondos tervezőkre, felügyelőkre van szükség és nagyon sok háttérmunkásra. Szent Ágostont idézte, aki egy templomszentelési ünnep alkalmából az épület egymásra épülő, a falakat összetartó köveinek szimbolikáját alapul véve kiemelte: minden építkezésben a legfontosabb az emberi erők összefogása. Jézus arra int minket, hogy szeressük egymást. Mert bár különbözőek vagyunk, mégis tudnunk kell összhangot teremteni egymással, s mindannyiunknak építeni kell – kőből élő szentegyházat, házainkkal, otthonainkkal hazát, életet, mutatott rá.
Toldi Éva/Veszprémi Érsekség
Fotó: Csizmazia Bulcsú, Toldi Éva
[simpleviewer gallery_id=”496″]