Advent II. hetének kezdetén, december 5-én hétfőn Udvardy György érsek mutatott be roráté szentmisét a veszprémi Feltámadt Üdvözítő (Károly) templomban, Kulcsár Dávid káplán atya koncelebrálásával.

Érsek atya prédikációját teljes terjedelmében olvashatják:

Kedves testvérek!

A mai szentírási szakaszok az élet Istenéről beszélnek. Gyönyörű hallani Izajás prófétának a jövendölését a gyógyulásról, a szentek útjáról, a csodáról és ugyanígy az evangéliumban hallhatjuk annak a küldöttnek a természetét és magatartását, akit az Isten küld, s aki maga is Isten. Egy nagyon érdekes vitát ír le az evangélium. Jézus úgy mutatja be magát, mint akinek van hatalma a bűnöket megbocsátani. Ezt pedig a hallgató zsidóság pontosan tudta, egyenlővé teszi magát az Istennel, hiszen csak Istennek van hatalma a bűnök bocsánatára. Vagyis amikor azt keressük és arra próbálunk figyelni az adventi időben. Ki az, aki érkezik hozzánk, akkor Jézus Krisztusban nem csak egy küldöttet kell fölfedeznünk, aki az Istentől jött, egy kiemelkedő prófétát, hanem az Isten jön, maga jön hozzánk. Jön és éppen ami a legfájdalmasabb éppen, ami a legrosszabb az ember életében, amivel nem tudunk mit kezdeni, saját bűneink, ezeket akarja megbocsátani. Mert minden bűn egyedül, egyedül az Isten ellen irányul és természetesen sok más hatása is van és éppen ezért senki más nem bocsátja meg a bűnöket, bocsáthatja meg, csak az Isten.

Tudjuk jól, a vallástörténelmet, ha megnézzük, sokféle vallási elgondolás volt az Istenről, és mindegyikhez valamiféleképpen hozzákapcsolódott az, hogy képes megbocsátani a bűnöket, mert Isten. De éppen Jézus Krisztusban úgy mutatkozik meg az Isten, hogy Ő akarja is megbocsátani. Ő azért jön, hogy megbocsáthasson, azért jön, hogy új életet adjon nekünk, hogy mindent, amit a bűn elrontott, azt Ő újjáteremtse. Ezért olyan jó olvasni az ószövetségi olvasmányban a száraz vidék tóvá változik szomjas föld vizek forrásává. Zöldellő fű és nádterem rajta. Vagy amikor arról beszél, hogy az ember hogyan gyógyul meg, akkor megnyílik a vakok szeme, a süketek füle hallani fog, ugrándozik majd a sánta.

Jézus, amikor megkezdi nyilvános működését a názáreti zsinagógában, akkor pontosan ezt mondja Az Úr lelke rajtam, Ő kent föl engem, hogy látást adjak a vakoknak, süketek fülét megnyissam, a börtönben lévőknek szabadulást hozzak, és hirdessem az Úr kegyelmének az esztendejét. Ez már mind-mind a bűnbocsánat következménye.

A bűnbocsánat következménye az, hogy vak szemem ismét lát. Süket fülem, amely süket volt az Isten hangjára, ismét hallja az Isten hangját. Karom, lábam, amely talán sokszor rossz dolgot tett, rossz úton járt. Most, ahogyan az olvasmányban olvastuk, a szentek útját mutatja meg nekünk. A szentek útján jár az, akinek az Isten megbocsát, a szentek útján jár az, akinek az Isten visszaadja látását, hallását, ismét visszaadja lelke ifjúságát. Az evangélium pedig így fejeződik be Csoda dolgokat láttunk ma.

Isten, amikor megbocsátja a bűneinket, ez az újjáteremtésnek a műve. Csoda. Kérhetnénk-e ezt az Istentől? El tudnánk-e valamilyen módon érni? Nem. De ő elküldi a fiát, az Isten fiát, Jézus Krisztust, a második isteni személyt, hogy gyógyítson bennünket, hogy eltörölje a bűneinket, hogy az élet örömére vezessen bennünket, hogy visszaadja minden képességünket, és nemcsak egyszerűen természetes módon, hanem éppen a szent lelke által ezt az isteni látást, isteni hallást, isteni érzékenységet kapjuk meg saját méltó életünknek az éléséhez.

Csoda dolgokat láttunk ma. Isten művelni akarja bennünk ezeket a csodákat. Ezért kedves testvérek, használjuk fel a szent időt. Éljünk a bűnbocsánat szentségével, amikor a szentgyónásban leteszem életem terhét. Kérjem azt, hogy mutasson rá az Isten gyengeségeimre, bűneimre, terheimre, mindarra, amit nehézségként hordozok, és a bűnbocsánat szentségében kérjem az egyház által az újjáteremtést. Mert pontosan ezt imádkozza a feloldozásban a szentgyónást kiszolgáló pap szent lelke által újjáteremti a világot, újjáteremt bennünket.

Milyen jó, hogy az Úr érkezésére mi készülhetünk és milyen jó, hogy már a készületben benne van az az Isten fia, akinek az érkezését karácsonykor akarjuk ünnepelni. Használjuk fel jól az időt imádságban, a bűnbánatban és abban is, hogy keressük a gyógyulás útját mindannyiunk számára, magunk számára is. Ámen.

Testvéreim, az ószövetségi választott nép vágyakozó reménységével készüljünk Jézus születésére és kérjük bizalommal Mennyei Atyánkat. Ámen

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »