Szűz Mária megkoronázása (Santa Maria Maggiore-bazilika, Róma)

A legenda szerint a Santa Maria Maggiore-bazilika helyét maga a Szűzanya határozta meg. A 4. században, Liberius pápa idejében egy Giovanni nevű gazdag római patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat Máriának ajánlják fel. A Szent Szűz álmukban megjelent nekik, és arra hívta őket, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus 5-én hó borít majd, emeljenek templomot a tiszteletére.

 Masolino da Panicale: A Santa Maria Maggiore-bazilika alapítása (1423–25.)

Liberius pápának szintén megjelent álmában a Szűzanya, megjelölvén, hol építsen számára méltó templomot Rómában. Kérését Mária azzal erősítette meg, hogy a forró római éjszakán hó esett az Esquilinus dombon. Reggel, kinézve palotája ablakain a pápa Róma hét halmának egyikén havat pillantott meg; majd lerajzolta a templom körvonalát a csodás havazásra összegyűlt római lakosok előtt.

Innen kapta elnevezését a mai ünnepnap, melyet 1568-ban vette föl V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.

Urunk, Istenünk, bocsásd meg irgalmasan vétkeinket, hogy akik saját érdemeinkkel nem dicsekedhetünk, Fiad Szülőanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására üdvözüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

* * *

Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján minden évben virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt.

A Santa Maria Maggiore-templomot a későbbi bővítések, változtatások után bazilika rangra emelték. Benne található a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép, amelyhez Ferenc pápa megválasztása másnapján, 2013. március 14-én elzarándokolt. A Szentatya apostoli útjait szintén ez előtt a kegykép előtt ajánlja a Szűzanya oltalmába, és az utakról Rómába visszatérve itt ad hálát.

* * *

A szeged-alsóvárosi ferences templom a Havas Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke hazánkban, és a legrégibbek közé tartozik egész Közép-Európában.

A magyarországi pestisjárványok idején a hívek számos helyen ajánlották magukat s településük templomát Havas Boldogasszony oltalmába: Budapest (Krisztinaváros), Csesztve, Esztergom, Egyházasnádas, Modor, Pozsony, Selmecbánya, Sopornya, Zebegény, Rozsnyó, Diás (ma Gyenesdiás), Ötvöskónyi, Rácegres, Somogybükkösd, Tekenye, Újudvar, Zalacsány, Budakeszi, Úrhida, Táplány, Németúvár, Vát, Birján, Pécs, Püspöknádasd, Szebény, Pétervárad, Kissikátor, Jászárokszállás, Pásztó, Nagykökényes, Zombor, Zsablya, Apátfalva, Kisnezsény, Padé, Resicabánya, Szeged (Alsóváros), Kolozsvár, Nyárádselye, Szépvíz, Fény.

Havas Boldogasszony a magyar népi kalendáriumban, mint minden Mária-ünnep, asszonyi dolog-, főként sütéstiltó nap.

Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Magyar Kurír