Bódi Mária Magdolnának emléket állító filmet mutattak be szeptember elején Veszprémben a Hangvillában. A játékfilm Buvári Tamás kezdeményezésére és rendezésében a veszprémi SzeretFilm Stúdió és helyi vállalkozók koprodukciójában, a Veszprémi Főegyházmegye, Veszprém Város és a Balaton-felvidék településeinek támogatásával készült, együttműködésben az Európa Kulturális Fővárosa Veszprém 2023 pályázattal. A bemutatón részt vett Udvardy György érsek és Márf Gyula ny. érsek is.
A nagysikerű veszprémi bemutató után szeptember 18-án, pénteken este Budapesten is bemutatták az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Magdolna című filmet.
A játékfilm Magdolna életének két napjára fókuszál, s ezek történéseit mutatja be egyszerűen, de szépen haladva előre az időben. Az egyik ilyen nap 1933 nyarán játszódik a Káli-medencében, a 12 éves Magdolna egy csodás, ugyanakkor tanulságos napját bemutatva. Magdolna ekkor ébred rá, sorsa az, hogy Krisztushoz hasonlóan rendkívüli áldozatot hozzon embertásaiért. A másik napon már 1945-ben vagyunk, Magdolna életének utolsó napján, melyet a küzdelem, a reményvesztettség és a félelem ural, s közben környezetéből kiemelkedik Magdolna alakja, aki a végsőkig tartja a lelket társaiban, mialatt a szeretet és az elfogadás erejével közelít saját halála felé.
Az alábbiakban a Magyar Kurír beszámolóját adjuk közre a budapesti bemutatóról:
A fekete fehér film az 1945-ben, életének 24. évében vértanúhalált halt munkáslány, Bódi Mária Magdolna két napját mutatja be, az idősíkok sűrű váltakozásával. A tizenkét éves Magdolna látszólag éli a hozzá hasonló falusi lányok életét, de egyértelmű, hogy más, mint a többiek. Fentről érkező jeleket kap, így megérzi például, hogy egy személyiségzavaros fiú ismét öngyilkos akar lenni. Búzát visz a magányosan, remeteként élő fafaragó-művésznek. Pénzt gyűjt, amiből ruhát vesz két kisebb testvérének. Szülei uradalmi cselédek, szegénységben élnek, apja eléggé durva lelkű, haragos pillanataiban szidalmazza Istent. Anyja szelíden tűri a sorsát. Magdolna imádságos lélek, bizalma már ekkor is maximális Istenben. Azt, hogy Isten képmására teremtette az embert, úgy értelmezi: a mindenség benne van minden egyes emberben. A templomban bemutatott misztériumjátékban ő mondja ki a film egyik alapgondolatát:a dolgok változnak, de vannak értékek, amelyek soha.
Az alap a szeretet, és az, hogy minden életet el kell fogadni, tisztelni, mert a teremtő Istentől származik. Magdolna a látomás kegyelmében is részesül, amelyben meglátja későbbi sorsát.
A huszonéves Magdolnáról egyértelmű: a közösség tiszteli, ha bajban vannak, hozzá fordulnak, reményforrás számukra, még ha nem mindenki szereti is. Ám a többség hisz abban, hogy Magdolna Isten különleges kiválasztottja, eszköze, akinek szavára, tanácsaira oda kell figyelni. Másokért él, és ez neki teljesen természetes, ösztöneiből fakadó vágy. Betegeket, sebesülteket ápol, de lelkileg is támaszkodhatnak rá. Magdolna számára egyértelmű, hogy Isten elveti az erőszakot, a háborús vérontás nem tőle származik, hanem az Istentől elfordult emberiség hatalmi tébolyának következménye. A kegyetlen öldöklést látva nem a gyűlölet, hanem a szeretet növekszik benne mint egyetlen, világot megtartó erő. Ez a közössége iránti különleges szeretet, Isten akaratának minden körülmények között történő elfogadása vezeti el őt odáig, hogy a vértanúhalált is vállalja.
A gyermeklányt Buvári Villő, a felnőtt Magdolnát Nagy Katica alakítja. A gyermek és napjaink egyik legnagyobb színésznő ígéretének játéka is visszafogott, szinte eszköztelen, arcuk, tekintetük rezdüléseivel jelzik érzelmeiket, gondolataikat, nincsenek teátrális kitöréseik, mégis megérintik a néző lelkét, továbbgondolásra kényszerítik. Nyilvánvaló, hogy az általuk megformált Bódi Mária Magdolna magában hordozza a szentséget, ami nem csupán szavaiban, hanem legelsősorban cselekedeteiben jelenik meg. Esendő, hétköznapi lány, akiből azonban kiragyog Isten mindenkire kiterjedő szeretete.
Buvári Tamás fekete-fehérben forgatta le a filmet, amelynek fényképezéséért Tóth Zsolt operatőr 2020 februárjában elnyerte a III. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőrverseny díját. A rendező megfogalmazása szerint „a film egyrészt megismerteti a fiatalokkal Magdi történetét, másrészt úgy foglal állást a kereszténység aktuális kérdéseiben, hogy egy olyan fiatalt mutat be, akinek nem a hatalom, pénz vagy anyagi javak számítottak, hanem rászoruló embertársai, akiken segített. Példája az önzetlen áldozathozatal. Magdolna ezt a jézusi utat követte, ezt az üzenetet adja át. Manapság, a mai környezetünkben ennek már nagyon nehéz megfelelni, éppen ezért van szükség az ilyen történetekre.”
A film után kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek résztvevői Nagy Katica, a Magdolna címszereplője, Buvári Tamás rendező és Szirtes Edina Mókus, a mozi zeneszerzője voltak. A beszélgetést Muhi András filmproducer moderálta.
Muhi András kérdésére, miért pont ezt a témát választotta, Buvári Tamás felidézte: legutóbbi játékfilmjét Iancu Laura Szeretföld című regényéből készítette, melynek egyik főhősét ugyancsak Magdolnának hívják, a háborúban az orosz katonák megerőszakolják, így születik egy kisfia. Miután befejezte a forgatást, találkozott Bódi Mária Magdolna történetével. Ez a téma, a háború, a nők elleni erőszak, istenkérdés, mindez kiemelten érdekelte, érdekli. A rendező elmondta: először megpróbált pályázati úton pénzt szerezni a filmjére, de miután elutasították, végül közösségi finanszírozásból jöhetett létre az alkotás. Kétszer tíz napot forgattak, csaknem egy éven keresztül, egyenlő arányban vették fel a gyermek, illetve a felnőtt Magdolna jeleneteit. Buvári Tamás a címszereplőt, Nagy Katicát úgy fedezte fel, hogy a HVG.hu egy sorozatban bemutatta a különösen ígéretes pályakezdő színésznőket. Elolvasta az interjúkat, és szíven ütötte a fiatal színésznő személyisége és külseje is, úgy látta, hasonlít is Bódi Mária Magdolnához. Személyes beszélgetéseik során kiderült, hogy sok a közös pont bennük, egyértelmű volt, hogy Nagy Katicáé lesz a szerep.
Muhi András kérdésére, hogyan lehet egy ilyen speciális szerepre megfelelően felkészülni, Nagy Katica elmondta, sokat beszélgettek a rendezővel. Magdolna amellett, hogy szent életű, megszállott is volt, rövid életében nagyon sok jó dolgot tett, másokért élt. A színésznő egyszerre látja benne az őrültet és Szent Johannát. Nagy Katica kiemelte, hogy a forgatás során valódi közösség alakult ki a stáb tagjai között. Bár mindenki szinte szívességből vett részt a munkában, de lelkesen, „bekattant” állapotban, aki csak egy mondatot mondott, azt is örömmel tette.
Szirtes Edina Mókus, aki már a Szeretföld készítésénél is együtt dolgozott zeneszerzőként Buvári Tamással, elmondta: a Magdolnához is rengeteg zenét küldött át a rendezőnek, aki csak keveset használt fel ebből a filmben, és ez így jó. A zeneszerzőnek meg kell fegyelmeznie magát, alázatból, szívből, igazodni a film hangulatához.
A filmet szeptember 17-étől vetítik a mozikban, elsősorban az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Puskinban. Hamarosan online is elérhető lesz.
Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten; a falusi iskola hittanóráin ismerkedett meg a katolikus hittel, szerzetes szeretett volna lenni. 1939-től a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. üzemében dolgozott.
1941-ben, Krisztus király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett, s 1942-ben a Mária Kongregáció tagjává avatták. 1945-ben a front elért családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez. Jöttek a hírek a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Magdi ezeket hallva elhatározta, hogy ha kell, az élete árán is hű marad Jézusnak tett fogadalmához.
1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra. Magdi ellenállást tanúsított, és menekülni igyekezett, erre az egyik katona többször rálőtt. A halálosan megsebesített lány utolsó szavai ezek voltak: „Uram, királyom! Végy magadhoz!”
A huszonnégy évesen mártírhalált halt munkáslány boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza lezárult, jelenleg a Szentek Ügyeinek Kongregációja vizsgálja az ügyet a Vatikánban.
