Bensőséges együttlétben került sor az Ars Sacra-programok keretében szeptember 21-én az Énekek Szent István király tiszteletére – Cantiones de Sancto Stephano rege című reprezentatív kiadvány bemutatására az Érseki Palotában, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében, dr. Medgyesy S. Norbert történész, népének-kutató, a kötet egyik szerkesztője által, aki nemcsak ismertette a könyvet, hanem meg is énekeltette a benne szereplő gregorián dallamokkal és népénekekkel az egybegyűlteket.
A Magyar Napló gondozásában napvilágot látott kötet dr. Kovács Andrea népének- és egyházzene-kutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei kutatócsoportjának vezetője és dr. Medgyesy S. Norbert, történész, népének-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Újkori Történeti Tanszékének oktatója válogatásában hiteles, eddig kiadatlan források alapján mutatja be az országalapító szentté avatásától (1083) a 20. század elejéig született, az uralkodó személyét dicsőítő, hozzá fohászkodó dallamkincset. Azokat a legértékesebb liturgikus, epikus és népi alkotásokat gyűjti egybe, amelyek megörökítik Szent István király életét, halálát, cselekedeteit, nemzetépítő tetteit, ország-felajánlását Szűz Máriának, szentté avatását, illetve a Szent Jobb történetét is. Az első részben azokat a gregorián énekeket találjuk, amelyeket a mise és a zsolozsma liturgiájában énekeltek Szent István tiszteletére az ünnepi alkalmakon, míg a második rész a népénekeket ismerteti meg az olvasóval.
A könyvbemutató prológusában dr. Márfi Gyula érsek köszöntötte az egybegyűlteket, s a kötet gazdag tartalmát méltatva kiemelte a hit formateremtő erejét, azt, hogy nemcsak épületekkel, képző- és iparművészeti alkotásokkal közelít az emberek lelkéhez, hanem szép dallamokkal is. Ezeket az énekeket, mondta, nem lehet hitelesen előadni a hit kegyelme, kellő áhítat nélkül. Tudatosítsa bennünk e könyv, hogy jó dolog hívő kereszténynek lenni manapság, amikor Európát az eliszlámosodás komoly veszélye fenyegeti, hangsúlyozta. A jelenlegi állapotok arra vezethetők vissza, hogy elhagyta a kontinens Krisztusba vetett hitét, s csak újra megtérése szabhat gátat a közelgő veszélynek, mutatott rá.
A bemutató prológusaként Zsilinszky Cecília és Kruppa-Jakab Éva énekművészek előadásában egy dalcsokor hangzott el Szent István-énekekből a Magyar Honvédség Légierő Zenekara kíséretével, Katona János alezredes vezényletével. Többek között az „Ó, Szent István, dicsértessél” kezdetű 18. századi csángó népének, mely a pusztinai templom búcsús éneke is, valamint az „Ah, hol vagy magyarok, tündöklő csillaga” kezdetű, amely szintén népi gyűjtésből maradt fenn.
A kiadvány 900 év Szent Istvánhoz írott dallamait tartalmazza, amelyeket a misén és a zsolozsmában énekeltek az államalapító tiszteletére a hagyományos esztergomi rítusban. Ezeket kódexekből gyűjtötte ki Kovács Andrea egyházzene-kutató. A kötetben elsőként lát napvilágot a Kalocsa-Zágrábi Érseki Tartomány azon verses zsolozsmája, melyből kiderül, hogy Szent Istvánnak előesti miséje is volt, s hogy augusztus 20-ára virradó éjjel milyen gyönyörű énekek szerepeltek a zsolozsmában. Irodalom- és zenetörténeti kincsek ezek, mutatott rá Medgyesy S. Norbert, amelyek ebben az időben a nemzettudatot erősítették. Majd hozzáfűzte: Veszprém is ezer szállal kötődik Szent Istvánhoz, hiszen egyes kutatások szerint a Veszprémi Egyházmegye régebbi alapítású, mint az esztergomi. S így akár úgy is fogalmazhatnának, emelte ki, hogy e könyvben hazahozták azokat a kincseket, amelyeket egykor e tájon is énekeltek, énekelhettek a korabeli kórusok, scholák. Annak reményében is tették ezt, mondta, hogy Veszprémben is újraéledjen az elfeledett értékes zenei kincs a templomokban, zeneiskolákban, a papi szemináriumban, vallási és állami ünnepeinken.
A könyvpremieren a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház kórusa Zsilinszky Cecília karnagy vezetésével, bemutatta Szent István előesti miséjének introitusát latin és magyar átiratban. Kiosztott lapokról a közönség is bekapcsolódott az énekek megszólaltatásába. Így többek között elhangzott egy 16. századi históriás ének Szent István királyról, valamint a legrégebbi Szent István-népének (Szent István király Istennek szolgája), a Szép könyörgés a Mária-tisztelő Országalapítóhoz, melynek költői szépségű szövegét Szabados József kántorkönyve tartalmazta, s melyet a 16. századi Vásárhelyi András ferences szerzetes Cantilena-jának (Angyaloknak nagyságos Asszonya) dallamára énekeltek „Magyarország első királyának, dicsőséges Szent István királynak” tiszteletére. Csúcspontja volt a bemutatónak az az örömének, amelyet Mária Terézia idején a jezsuita költő, Faludi Ferenc írt, mikor 1771-ben hazahozták a Szent Jobbot Raguzából, ahová a törökök elől menekítették (Dicső István, nagy királyunk, téged ég s föld magasztal…). Ennek kapcsán Márfi Gyula érsek bemutatta azt az ereklyét, amely az Érseki Palota becses kincse. Azt a selyemkendőt, amelyen nyugodott egykor hazahozatalakor a Szent Jobb. Az emlékjelet a királynő a veszprémi püspöknek adományozta egykor saját kézírású levele kíséretében.
A könyvbemutató a Boldogasszony, Anyánk közös énekes fohászával zárult.
Toldi Éva
Fotó: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
[simpleviewer gallery_id=”982″]