Öt napos lelki előkészület előzte meg az idén alapításának 30. jubileumát ünneplő veszprémi Magyarok Nagyasszonya Plébánia közösségének búcsúi ünnepét.
A Szűzanya tiszteletére és Mindszenty József bíboros, egykori veszprémi püspök emlékére emelt templomban triduummal kezdődött a búcsúi felkészülés, melyet Nyiredy Maurus, tihanyi bencés atya vezetett. A szentmiséken lelkigyakorlatos szentbeszédében emlékeztetett az ünnep jelentőségére, a Szűzanyának – akit mi magyarok Nagyasszonyunkként, nemzetünk Patrónájaként is tisztelünk – napjainkhoz is szóló üzeneteire. A II. Vatikáni Zsinat Egyházról szóló konstitúciójának (Lumen Gentium) Szűz Máriával foglalkozó fejezetéből idézett bevezetésként: „Jézus nyilvános életében már kezdetben színrelép anyja, midőn Galileában a kánai menyegzőn könyörületre indult és közbenjárásával elindította Jézus csodatételeinek sorát. Fia igehirdetéséből külön is megszívlelte azokat a szavakat, amelyekkel Jézus fölébe helyezte az országot a test és a vér jogainak és kötelékeinek, azokat mondva boldognak, akik Isten igéjét hallgatják és megtartják…Így maga a Boldogságos Szűz is a hit zarándokútját járta, Fiával való egybetartozását hűségesen vállalta, egészen a keresztig, amelynél ott állott…Meggyötört szíve egybeforrt a szenvedésben Egyszülöttjével, akinek áldozatához anyai érzelmeivel kapcsolódott…” Mindebből az következik, összegezte, hogy a Magyarok Nagyasszonya nem azt tekintette elsősorban küldetésének, hogy segítsen megoldani nemzeti problémáinkat, hogy megóvjon a szenvedésektől a történelemben, hanem hogy ővele együtt igyekezzünk követni Isten Fiát, hogy hiteles tanítványai legyünk Jézusnak. S ez voltaképpen kereszténységünknek a centruma. Ebből következik, amit Ferenc pápa is oly sokszor feladatként állít a keresztények elé, hogy Jézust vigyék a világba, hiszen az evangélium hirdetése nemcsak a papság feladata, hanem az egész Egyházé, s nemcsak szavakkal lehetséges a jóhírt terjeszteni, hanem életünkkel, életstílusunkkal, megélt hitünkkel tanúskodva is környezetünkben.
Majd Máriának két fontos mondatát idézte a Szentírásból, amely örök üzenet az emberekhez. Az Angyali üdvözletből Mária hűséges válaszát – „Az Úr szolgálóleánya vagyok, történjék velem szavaid szerint” – és a kánai menyegzőn a szolgáknak mondott felhívását: „Bármit mond nektek (Jézus), tegyétek meg!” E két mondatban benne foglaltatik az életszentség lényege, tartalma. A Biblia kezdetén olvassuk: Isten megteremtette az embert saját képére és hasonlatosságára. Ez ígéret és jövendölés is, mutatott rá. Az Isten képe ugyanis egyedül az Úr Jézus Krisztus, és ebből következően mi emberek annyiban válunk Isten képévé, amennyiben Jézushoz válunk hasonlóvá. Ha úgy szeretjük egymást, ahogy Jézus szeretett minket. De Jézus még hozzáteszi: Nagyobb szeretette senkinek sincs annál, mint aki életét adja azokért, akiket szeret. Vagyis a szeretet életünk odaadása, szeretni igazán, hősiesség nélkül nem lehet. Ha valóban szeretni akarunk, le kell mondanunk valamiről a másikért. Gyakran elfeledjük, hogy amikor Istenfia emberré lett, mindannyiunk testvére lett, emelte ki. Ebből következően az emberek iránti szeretetünk vagy rossz cselekedeteink Jézust is elérik. Ennek tudatában kellene emberi kapcsolatainkat megélni, vagyis Jézust szeretni embertársainkban. Sokakban megvan a segítő szeretet készsége, az évközi gyűjtésekben is megnyilvánul ez, mutatott rá, de fontos volna, hogy segítésünk ne csak anyagiakban fejeződjék ki, hanem tudjunk a környezetünkben rászoruló testvéreinken lélekkel is segíteni. Fontos volna, hogy minden kereszténynek legyen egy embere, akire figyel, s akit rendszeresen segít. Végezetül a Szűzanya Istent dicsőítő énekére, a Magnificat-ra utalva buzdított a hálaadó és dicsőítő imádságra is. Sík Sándor Mindennevű c. versét idézte, melyben Nanzianzi Szent Gergely szavaival fohászkodik a költő: „Mindennevű, hogyan nevezzelek? Mindenarcú, hogyan tapintsalak? Mindenszívű, hogyan szeresselek?…”
A triduumot követő napon, Rózsafüzér Királynéja ünnepén az esti szentmisét Varga István, a hittudományi főiskola rektora mutatta be, aki a történelmi és egyházi 
emléknap eredetéről szólt szentbeszédében: 1571. október 7-én a keresztény Európát fenyegető török hadak fölött a keresztény hajóhadak győzelmet arattak Lepantónál, a kis görög szigetnél. Az ütközet sikeréért V. Szent Piusz pápa buzgón imádkozta a szentolvasót, s a többi nemzetet is erre bíztatta. A küzdelem a Szűzanya segítő közbenjárásával, a rózsafüzér buzgó imádkozásával győzelemre vezetett, vallja azóta is egyházunk. A pápa ezért 1573-ban elrendelte Szűz Máriának, a Rózsafüzér Királynéjának ünnepét. A rektor emlékeztetett arra is, hogy V. Piusz pápa már a magyarok szigetvári véres/veszteséges ostrománál hálával fordult az áldozatvállaló magyarok felé. Végigkísérte a pápáknak a magyarok iránti megbecsülését, sok esetben segítőkészségét a koronát küldő II. Szilveszter pápától XII. Piuszon (aki három pápai enciklikát és két tiltakozó rádiószózatot tett közzé 1956 őszén a magyarok ügyében a levert forradalom után), VI. Pál pápán át napjainkig.
A templom főünnepén, Magyarok Nagyasszonya napján búcsúi szentmise zárta az öt napos előkészületet Márfi Gyula érsek vezetésével.
Magyarok Nagyasszonya ünnepe hazafias ünnep is, a magyar hazaszeretet ünnepe is, hangsúlyozta szentbeszédében a ny. főpásztor. Hazánkat szeretni keresztény kötelességünk is, hiszen a Biblia is arra tanít minket, hogy a hazaszeretet hősies erény. A CXXXVII. Zsoltárt idézte, mely a babiloni fogság idejéből való, s a zsidók hazafias hitvallása. Majd rámutatott: Manapság a hazaszeretet sokszor negatív megítélés alá esik a kozmopolita Európában. Könnyen rásütik a hazáját szerető emberre, hogy nacionalista, rasszista, soviniszta… Ma Európában éppen az a törekvés, hogy megszűnjenek a nemzetek, hogy összekeverjék a különböző emberi rasszokat. E sátáni elgondolás olyan, mint a fajelmélet volt a nácizmus idején, afféle antifajelméletnek is nevezhető. A mi eszményünk ezzel szemben az egység a sokféleségben, nyomatékosította. Ezért törekedjünk mindenkit testvérnek tekinteni, krisztusi szeretettel szeretni, de saját kultúránkat, hazánkat is őrizzük, ápoljuk féltő figyelemmel. Befejezésül kiemelte, hogy (a teológiai ellentétek dacára) protestáns költőink írták a legszebb Mária-verseket. Szemléltetésként részleteket olvasott fel a református Ady Endre A pócsi Mária és az evangélikus Váci Mihály Ave Mária című verséből (ez utóbbi, vélekedett, a legszebb magyar Mária-vers) és idézte a jól ismert ifjúsági ének kezdő sorait: „Mária, Mária, szép virágszál, Mária szikrázó nap, védelmezz Magyarok Nagyasszonya, imádkozz érettünk, Anyánk!”
Schall Tamás, a közösség plébánosa köszönetét fejezte ki az öt napos lelki előkészület igehirdetőinek szolgálatukért, s zárásként felolvasta lírai gondolatait Szűz Máriáról és rózsafüzér-imádság oldozó erejéről.
Toldi Éva
