Jézus Szíve, amennyiben a második isteni Személlyel való titokteljes egyesüléssel isteni, és ezért imádásra méltó Szív;
Jézus Szíve, mint Jézus istenemberi szeretetének székhelye és forrása, amellyel mennyei Atyja és az emberek iránt viseltetik;
Jézus mindenekfeletti szeretete, ki szívéből merítette az erőt mindarra, ami lelkünk üdvözítésére végbevitt és visz most is mennyei dicsőségében és a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Az ünnep története
Jézus Szívének, irgalmas szeretetének tisztelete szellemében, tartalmában oly régi, mint maga az Egyház. Külső formáját azonban Szent Gertrúd, a lánglelkű bencés apáca alapította meg a XIII. században. Miután sokan voltak még buzgó apostolai e kultusznak (Szent Mechtild, Eudes Szent János, Szalézi Szent Ferenc), az Úr Alacoque Szent Margitnak egy látomásban kinyilvánította azt a kívánságát, hogy e titoknak külön ünnepet szenteljenek. Egyúttal megígérte: „Azok neve, kik az én isteni szívemet tisztelik, s e tiszteletet az emberek között terjesztik, szívembe lesznek írva, s én sohasem akarom onnan kitörölni azokat.” XIII. Kelemen pápa hagyta jóvá ezt az ünnepet (1765), majd IX. Piusz pápa az egész Egyházban bevezettette (1856), hogy e tisztelet gyógyszer legyen a XIX. századi vallási lanyhulás, elhidegülés ellen. Az ünnep ma is a buzgóság élesztője, védelem minden olyan áramlat ellen, mely a vallásból az érzelmet kiküszöbölve, azt pusztán világnézetté formálná. Bár legújabb ünnepeik közül való, lényegében mégis azt a szeretetet ünnepli, amelyet Krisztus húsvéti misztériumában mutatott meg az emberiségnek.
Hogyan ünnepeljük e napot?
Ha csak lehet, menjünk el e nap a Szentmisére, s járuljunk Szentáldozáshoz. Engeszteljük az isteni Szívet azokért a bántalmakért, káromlásokért, melyekkel Őt a legméltóságosabb Oltáriszentségben illetik. Vegyünk részt azon az ünnepélyes felajánláson, mely által a hívők az isteni Szív szolgálatának szentelik magukat. Az Úr magánkinyilatkoztatása különös lelki védelmet ígért azoknak, akik kilenc egymás után következő hónap első péntekén szentáldozáshoz járulnak, s ezt felajánlják engesztelésül a világ bűneiért. Mivel Jézus Szíve ünnepe legtöbbször júniusra esik, e hónapot a legszentebb Szív tiszteletének szentelve litániákat szoktunk tartani.
(ÉE)