Dr. Udvardy György veszprémi érsek 2022. június 17-én, pénteken, Solymos Andrást valamint Tüttő Ágoston diakónusokat áldozópappá szentelte a keszthelyi Kis Szent Teréz Bazilikában. A szentmisén koncelebrált dr. Márfi Gyula nyugalmazott érsek, valamint a főegyházmegye papsága.
A szentelés szertartása előtt dr. Takáts István általános érseki helynök kérte a főpásztort, hogy szentelje fel Solymos Andrást és Tüttő Ágostont az áldozópapi szolgálatra.
Udvardy György érsek atya szentbeszédét teljes terjedelemben adjuk közre:
Kedves Testvérek, Főtisztelendő Paptestvérek, Kedves András, Kedves Ágoston! Megrendítő volt hallani Pál apostolnak a tanítását, s ugyanezt a tanítást hallani az evangéliumnak az összefüggésében, János evangéliumából: vigyázzatok magatokra és a nyájra, igazgassátok Isten egyházát, legyetek éberek, én pedig az Isten kegyelmének ajánlak és szentellek benneteket– mondta Pál apostol. Mindennek az értelmezését és erejét Jézus Krisztusnak a szavai adják, amit János evangéliumából hallottunk: amint engem küldtél Atyám, úgy küldöm én is őket… Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy szenteld meg őket. Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket… Ez történik most; amint az Atya küldte Jézust, úgy kapjátok meg Jézus küldetését az Egyház szentségében arra, hogy Jézus Krisztus módjára, vele egyesülve éljetek. Akkor Jézusnak a szavai, tanítása, minden igazzá válik újból bennetek is. Igazzá és erővé válik. Nem azt kérjük most, hogy ne a világba menjetek. Éppen azt kérjük, oda menjetek! Szenteld meg őket az igazságban. A szentség ereje megszentel benneteket, s erőt ad. Megszentel benneteket, mert ismeritek Jézus Krisztust. Mert elfogadtátok életetek Urának. Mert elköteleződtetek mellette, és nem is tudtok elképzelni semmi mást magatok számára sem tevékenységként, sem vágyként – legfőképpen boldogságként – mint, hogy Vele éljetek. Ismeritek az Ő Atyját, ismeritek az Atya szívét, ismeritek az Atya üdvözítő szándékát. Ő üdvözíteni akarja az embert, élettel akarja megajándékozni. Ismeritek Jézus Krisztus személyének és törvényének az erejét. Tudjátok, hogy aki megtartja az Ő törvényeit, tanítását, parancsát az életet jelent, örök életet. Ismeritek az Ő országának a törvényeit és titkát. Nem is akartok mást, mint hogy ennek az „országnak” a törvényei érvényesüljön bennetek, a ti tagjaitokban. Ennek kiemelkedő és prófétai jele az engedelmesség, a szegénység és a tisztaság ígérete az Egyházban.
Jézus által rátok bízza magát az Atya. Üdvözíteni akar minden embert, és a szenteléstől kezdődően általatok. Így érthető Pál apostolnak a figyelmeztetése: vigyázzatok magatokra és a nyájra. Ez lesz a feladatotok. Vigyázni nem azt jelenti; óvatosnak lenni. Nem azt jelenti, távolságot venni a világtól, az embertől, a veszélytől, a küzdelemtől, éppen nem ezt. De pontosan tudni, hogy küzdelem és áldozat nélkül nincs jövő. Sem egyéni, sem közösségi. Vigyázzatok magatokra, és az Egyházra. Annyira szeret benneteket az Atya, hogy Jézusban rátok bízza az Ő Egyházát. Rátok bízza azt a közösséget, akihez majd küldetést kaptok. Rátok bízza, hogy éltessétek, hogy a reményt életben tartsátok, békességet, bátorságot, jövőt adjatok a rátok bízottaknak.
Igazgassátok Isten Szent Egyházát. Jelenti ez a tanítást, hiszen nem akármit tudtok, nem akármit tanultatok meg. Nem akármit birtokoltok a szívetekben, hanem az Úr Jézus Krisztusnak a szavait, az Atya ismeretét, az „országnak” a törvényét. Amikor tanítasz, prédikálsz, vigasztalsz, beszélgetsz, nem mást teszel, mint ennek az isteni igének az erejében jársz el. Ezért ez az ige mindig erős, biztos, mindig igaz. Nincs olyan élethelyzet, amikor ne lenne igaz, ne lenne érvényes. Nem könnyű ma ezt hallani, objektív igazságról beszélni, kinyilatkoztatott igazságról beszélni. Pedig ez a dolgod. Ugyanígy a tanítás mellett kell a szentségek erejével megszentelni a rád bízott népet. A magad példájával is, de azzal a küldetéssel, hogy te a Szent Egyháznak a szent javait hordozod, ezt jeleníted meg, hogy az ember le ne mondjon a méltóságról, le ne mondjon a szentségről, le ne mondjon az örök élet vágyáról.
Kell kormányozni, intézmény-szerűen, szervezet-szerűen vezetni. Milyen érdekes ismét a világunk, nem akarja elfogadni a vezetőt, de egyébként vezető után kiált. Ez a kettősség benneteket is érinteni fog. Legyetek éberek, mondja Pál apostol. Ez az éberség, ez az örök élet ébersége. Látni azt, hogy mi vesz körül bennünket. Látni azt, hogy minek mi lesz a következménye. Segíteni láttatni a szülőkben, a gyermekben, a fiatalban.
Társadalmunk jelentősen átalakult, és nem tudjuk, hogy mi vár még ránk. Olyan elgondolások, szinte új teremtésre irányuló elgondolások, ideológiák jelennek meg, amelyek át akarják formálni az embert – a férfit, a nőt – a férfi-nő kapcsolatát, szülő-gyermek kapcsolatát, újjá akarják teremteni az embert szemben a teremtő Isten törvényével. Nem könnyű ebben a teremtés rendjét képviselni, s mégis ezt kell tenni. Mint ahogyan ébernek kell lennetek az Egyház vonatkozásában is. Látjuk, hogy mennyi külső támadásnak kell ellenállni, s látjuk azt is, hogy milyen könnyen beszivárog olyan gondolkodás, ami nem az Egyházé, ami nem az Istené. Nem előre mutató, s nem mindig könnyű észrevenni. Nektek a feladatotok az, hogy mindig pontosan, világosan, tisztán lássatok. Erre megvan a lehetőség, mert megkapjátok a szentségben erre a külön kegyelmet.
Igazgassátok Isten Szent Egyházát, legyetek éberek, én pedig az Úr kegyelme igéjének szentellek benneteket – mondja Pál apostol. Hogyan lesz jelenvaló, hogyan lesz kézzelfogható számotokra Isten kegyelme igéjének az ereje? Az oda szentelődés, a szentség ereje által, s ebben bízzatok mindig. Isten kiválasztott, s arra rendelt, hogy Őt képviseljétek. Ugyanígy erőtök lesz a szolgálat által, amikor azt teszitek, amit az Egyház papjának tenni kell: időt, energiát nem kímélve, önmagadat osztogatva. Megtalálod az erőt a rád bízott nép szolgálatában. Hiszen a pásztort erősíti a nyájnak az élete, s a nyájnak biztonságot ad a pásztornak a szilárdsága. Természetesen erőtök lesz a papi közösség is – akik most ily nagy számban itt vannak –, hogy veletek ünnepeljenek. S az ünnepléssel együtt a Főegyházmegye presbitériumába is befogadnak benneteket testvérként, várva a ti szolgálatotokat, várva a ti karizmáitokat, várva azt, hogy teljesen elköteleződve akarjátok szolgálni velük együtt egységben Isten szent népét. Jézus imádkozik: amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Nem azt kérem Atyám, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy szenteld meg őket. Úgy küldelek benneteket, ahogyan engem küldött az Atya – mondja Jézus. Az Egyházban ez a küldetés ma valósággá válik. Várjuk azt a szent pillanatot, amikor megtörténik Isten teremtő és újjáteremtő csodája, s az Egyház szent papjaiként fölállva kiindulva tudjátok szolgálni a rátok bízott népet.
Az Úr Isten óvjon benneteket, erősítsen, adjon bátorságot és vigasztalást. Vigyázzatok magatokra és a nyájra.
A szentbeszéd után az áldozópapjelöltek ígéretet tettek feladataik hűséges vállalásáról, majd a főpásztor elé járultak, és letérdelve tiszteletet és engedelmességet ígértek az érseknek és utódainak. Ezt követően a Mindenszentek litániája alatt a jelöltek arcra borultak, míg a többiek letérdelve imádkoztak. Ezt követően az áldozópappá szentelendőknek a fejére helyezte kezeit a főpásztor, majd a jelenlevő papság, ami után elhangzott a felszentelő imádság. Ezután a felszentelt új papokra a beöltöztető lelkipásztora ráadta a stólát és a miseruhát, majd a főpásztor megkente kezeiket krizmával. Végül átadta részükre szolgálatuk eszközeit a paténát és a kelyhet, majd a szentelési szertartás lezárásaként békecsókot váltott velük.
A szertartás folytatásában a felszentelt áldozópapok együtt mutatták be a szentmisét a főpásztorral.
A szentmise végén Udvardy György érsek köszöntötte a papszentelésüknek jubileumát ebben az esztendőben ünneplő paptestvéreket, elsőként Dékány Árpád Sixtus emeritus zirci apátot, plébánost köszöntötte – és adta át Ferenc pápa áldását – szentelésének 25. évfordulóján, aki az egyházmegyei oktatási intézményeinek főhatóságának vezetője. Majd köszöntötte főtisztelendő Primász Gábor Róbert c. esperes atyát, aki szintén ezüstmiséjét ünnepelte de sajnos plébánosi teendői miatt nem tudott jelen lenni. Áldozópappá szentelésük 50. évfordulóját ünneplőket is köszöntötte érsek úr, így Deák Ákos Ervin gyenesdiási plébános atyát valamit Nagy Károly c.apát, kerületi esperes a veszprémi Szent Mihály plébánia plébánosát. Aranymiséjüket ünnepelték még Dr. Balázs Pál c.esperes, teológiai tanár, ny. balatonkenesei plébános, Major István zalacsányi ny.plébános valamint Szitás József ny. pacsai plébános.
A szentmise záró áldása előtt az újmisés atyák áldásban részesítették főpásztorukat. Ezt követően Udvardy György érsek atya köszönetét fejezte ki Márfi Gyula ny. érsek úrnak a részvételért a megjelent papoknak és híveknek, hogy eljöttek és együtt imádkoztak az újonnan szenteltekért. Köszönetet mondott az esztergomi szeminárium minden jelenlévő részvételéért, valamint hálás szívvel köszönte meg Mezei András plébános úrnak és mindenki szolgálatát, különösen a kórusoknak, kántor úrnak, akik csodálatos hangjukkal hozzájárultak az ünnephez.
A szentmise visszanézhető: https://youtu.be/TsuE_AdRyno
Fotó: Belovári András
