Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese beszélt saját tapasztalatairól katasztrófahelyzeti helytállásról, segítségnyújtásról.
Frontvonalon a háborús és a katasztrófa- sújtotta területeket értjük.
Az előadó számadatokkal kezdte a beszámolót: hazánkban 16 egyházmegyei karitász központ, 22 intézmény és 802 plébániai karitász-csoport létezik.
A természeti csapások közé tartozik az árvíz, a viharkár, a jégverés és a földrengés. Ipari katasztrófát is átéltünk Magyarországon a devecseri és kolontári vörösiszap-ömlés idején.
Katasztrófák közé sorolható a migránskrízis és az ukrajnai háború is.
Humán segítségnyújtásra szükség van mindezen esetekben, ilyenek a gyorssegély, az alapvető életfeltételek megteremtése, de igazán hatékonynak a hosszú távú programok bizonyulnak és az újjáépítés.
Anyagi támogatást lehet közvetlenül, utalványokkal nyújtani, vagy az illető település önkormányzatán keresztül.
A migránsok beözönlése után saját tapasztalatait osztotta meg az előadó. Nem elegendő élelmiszercsomagokat osztogatni, közéjük kell menni, ott kell lakni, beszélgetni kell velük, ha szükséges, orvosi segítséget kell nyújtani.
Az ukrajnai háború- sújtotta területekről megrázó képeket láttunk, és megható képeket a karitász segítő tevékenységeiről. Kisbuszokkal szállították az élelmiszert és a ruhaneműt, sokszor a katonaságot is bevonva.
Egészen a közelmúltból is láttunk képeket, a szlovéniai árvíznél nyújtott segítő tevékenységükről.
Zagyva Richárd határozottan állítja, hogy a keresztény ember kötelessége, hogy embertársainak segítséget nyújtson a bajban. Így építhetjük Isten országát!
