Cím:  8360 Keszthely, Fő tér 5. 

Telefon: 83/312-459, 83/314-271  

Alapítva: a XIV. században

Anyakönyvezés: 1696-tól

Káplán: Merva Péter

Titulus: Magyarok Nagyasszonya

Szentmise:

Nyári miserend: hétfő 8:00, 19:00 kedd 8:00, 19:00 szerda 8:00, 19:00 csütörtök 8:00, 19:00 péntek 8:00, 19:00 szombat 19:00, vasárnap 7:00, 8:30, 11:00, 19:00

Téli miserend:  hétfő 8:00, 18:00 kedd 8:00, 18:00 szerda 8:00, 18:00 csütörtök 8:00, 18:00 péntek 8:00, 18:00 szombat 18:00,vasárnap 8:30, 11:00, 18:00

Első szombaton a Szűzanya tiszteletére 8:00-kor.

Első vasárnap a Rózsafüzér Társulat miséje 7:00-kor.

Búcsú: október  8.

Szentségimádási nap: március 4. és szeptember 11.

SZENTCSALÁD templom

Szentmise:

vasárnap 12:15

Búcsú: Szentcsalád vasárnap

 

Filia:

CSERSZEGTOMAJ tomaji része

Titulus: Szent Anna

Szentmise:

vasárnap 9:45

Búcsú: július  26.

Szentségimádási nap: október első vasárnapja

A plébánia története

Keszthely környékén, a Balaton délnyugati sarkában már a magyarság honfoglalása előtt meggyökerezett a kereszténység. Ezt bizonyítják a Fenékpusztán kiásott ókeresztény bazilika romjai, valamint a Pribina szláv fejedelem által alapított mosaburgi (Zalavár) bencés apátság. Erre mutat az a Szent Lőrinc tiszteletére a kb. IX. században emelt kápolna is, mely a plébániatemplom helyén állott. Amikor Lackfi István nádor 1370 táján ferences szerzeteseket telepített Keszthelyre, ezek néhány évig ezt a kápolnát használták, majd Lackfi 1386-ban e kápolna fölé, falainak részbeni felhasználásával építette a mai plébániatemplomot. Az eredeti plébániatemplom Szent Márton tiszteletére épült. Építésének ideje ismeretlen. Feltehetően a XIII. század közepén építhették, amikor Keszthelyen már volt plébánia, amint azt középkori okleveleink tanúsítják. A jelenlegi templomot és a csatlakozó ferences rendházat 1540 után fokozatosan végvárrá alakították át, de egy ideig még istentiszteleti célokat is szolgált. A szerzetesek 1552-ben történt elmenekülése után pedig teljesen hadi célokat szolgált, míg azok 1723-ban vissza nem tértek. Az eredetileg gót stílusban épült templomot 1740 táján barokk stílusban építették át. II. Józsefnek a szerzeteseket feloszlató rendelete nyomán a templom a rendházzal együtt a királyi kamara tulajdonába került. Ettől vásárolta meg Festetics György plébánia-templom céljára, míg az addigi plébánia-templomot — amely a mai kastélypark területén állott — a püspök engedélyével 1816-ban lebontották, és csak tornya maradt fenn még fél évszázadon át. Az eredetileg torony nélküli templomhoz 1888-ban építették hozzá a mai tornyot. 1896-ban a templomot az eredeti gót stílusban állították helyre, szecessziós kifestéssel, valamint festett üvegablakokkal. 1969-ben külsőleg restaurálták. A freskókat 1974-84 között tárták fel, és a töredékeket felújították. 46x13 m. Titulusa: Magyarok Nagyasszonya.

A templom mellett a vár és egy középkori körkápolna alapfal maradványa. A kápolna XII—XIII. sz-i. A várfalak a XV—XVII. sz-ból műemlék, 1970-es években tárta fel és konzerválta nagy gonddal az Országos Műemléki Felügyelőség. — Számontartott műemlékei még: 1. Volt ferences, majd premontrei rendház; barokk 1723-30-ból, átalakítva 1800 körül és a XIX. század végén. 2. Szentháromság-szobor, barokk, 1770 (Fő tér). Műemlék jellegűek: 1: Szent Flórián-szobor, barokk 1772-ből. 2. Szent Ilona-szobor. .Klasszicista, 1825 (Fenékpusztán). 3. Immaculata-szobor, barokk, 1770 (Kastély parkban). 4. Kőfaragó síremléke Fájdalmas Krisztus-szoborral, barokk, 1775 (temetőben). Szent Család templomkertben játszótér épült 2014-ben.

Sárhegyi Miklós 1685-89, Ságodi István 1689-1700, Kazó András 1700-01, Nagy István 1701-14, Fabsics Mihály 1714-20, Paiss András 1720-36, Törey László 1738-58, Kónya Ferenc 1758-61, Sinkai János adm. 1780-84, Rosty János 1784-93, Hertelendy Gáspár 1794-97, Nedeczky Károly 1797-1801, Horváth János 1801-08, Szvorényi Mihály 1808-14, Ruszek József 1815-34, Beze­rédy Miklós 1834-38, Svastics Károly 1839-82, Ambrus Mihály 1882-88, Dunszt Ferenc 1888-1920, Stefaics Aladár 1920-41, Szerecz Imre 1941-63, Kenéz Ferenc 1963-65, Fonyódy Vilmos 1965-85, Pacsay János kapucinus 1985-89, Léber Mihály 1989-2010, Tál Zoltán 2010-