Márfi Gyula érsek 2017. május 19-én, a Szent Mihály Bazilikában ünnepi szentmise keretében szentelte diakónussá Tóth Tamást, a Boldog Gizella Szeminárium papnövendékét.
A szentelés szertartása során dr. Varga István a szeminárium rektora kérte érsek atyát, hogy szentelje diakónussá Tóth Tamás akolitust.
Márfi Gyula érsek homíliájában a napi evangéliumhoz kapcsolódóan a szeretetről beszélt. Elmondta, hogy a szeretet köt össze bennünket, ezáltal tudjunk magunkban növelni az Istenhez való hasonlóságot, akiről Szent János azt mondja, hogy Ő a Szeretet. Az az ember, akiben él a szeretet igényli, hogy legyen valaki, akit szerethet, akit elfogadhat, akinek átadhatja önmagát. Isten sem egy rideg magányosság, hanem a létnek és a szeretetnek a közössége, akit úgy hívunk, Atya, Fiú és Szentlélek – hangsúlyozta az érsek. Elmondta, ahhoz, hogy szeretni tudjunk szükségünk van szabad akaratra is, de természetesen nem a túladagolt szabadság, hanem a mértéktartó szabadság és szeretet. A főpásztor a szentelendőhöz intézett szavaiban idézte a szentelési szertartás szövegét: Legyen meg Benned a tettetés nélküli szeretet, a betegekkel és a szegényekkel való törődés! Azt kívánta a leendő diakónusnak, hogy legyen szeretettel embertársai iránt, ez megkönnyíti a hitvallást és a hit igazságainak továbbadását.
A szertartás következő részében Tóth Tamás ígéretet tett feladata hűséges vállalásáról. Majd a Mindenszentek litániája alatt leborult a földre és a jelenlévő papokkal, a szentelésre nagy számban érkezett hívekkel és rokonokkal együtt imádkoztak. A szentelési szertartás keretében az érsek a kezét a szentelendő fejére téve mondta el a szentelés legfőbb imádáságát: Küldd el reája a Szentlelket, kérünk, Istenünk, hogy hétszeres kegyelmi ajándékod által a szolgálat hűséges végzésére erőt nyerjen.
Végezetül a felszentelt új diakónust beöltöztették liturgikus ruháiba: a stólát a bal válláról a jobb oldalánál megkötötték és ráadták a dalmatikát. Megkapta szolgálata eszközét az evangéliumos könyvet. Először az érsek, majd a diakónusok is békecsókot váltottak a felszentelt diakónussal. A szertartás folytatásában már az újonnan felszentelt diakónus volt a főpásztor segítségére a szentmise bemutatásában.
