Udvardy György veszprémi érsek mondott köszöntőt a Pannon Egyetem és Veszprém város újév-köszöntő fogadásán január 4-én, szombaton.
A főpásztor beszéde kezdetén köszönetét fejezte ki a város és az egyetem vezetésének, hogy őt – mint újonnan beiktatott érseket – kérték fel az ünnepi köszönő megtartására. Boldog új évet, boldog új esztendőt szoktunk kívánni egymásnak – mondta – melyet bár őszintén teszünk, sokszor mégis felületesen, de ebben a felületes köszöntésben is mindenképp benne van a jó-kívánság. Benne van a jóakaratú kifejezés és annak kifejeződése. Benne van minden, ami számíthat a boldogsághoz. Ennek a boldogságnak számtalan eleme lehet: gondolhatunk a családunkra, az egészségre, biztonságos fejlődésre, biztonságos növekedésre, egyéni tervek megvalósulására.
Amikor jót kívánunk, akkor ebben a jókívánságban feltételezzük azt, hogy van jó, amely elérhető, megismerhető. Ez a jó kötelez bennünket. A jókívánság feltételezi, hogy mindaz, ami jó, ami igaz, ami szép, ami szent, az az ember számára elérhető. Ez közös javunk, amelyben növekedni tudunk. Jót kívánunk egymásnak, feltételezve a jót, az igazat, a szépet, és a szentet.
Ugyanakkor, amikor jót kívánunk egymásnak, tudjuk, hogy ennek a kimondott jókívánságnak számtalan, törékeny eleme van. Hiszen a boldogság is csak részben múlik rajtunk. Rajtunk kívül álló események, körülmények is befolyásolhatják.
Ahhoz, hogy a jövőben a jó szándék, a jó akarat, erőfeszítéseink megvalósuljanak, fontos ismerni a múltat is, mely az idő törékenységét fejezi ki. Meg kell becsülni az időt, ugyanakkor a törékenységhez bizalom is tartozik. Hiszünk abban, hogy lesz jövőnk. Bízunk abban, hogy ezt a jövőt valamennyire alakítani, formálni is tudjuk. Bízunk abban, hogy jó jónak lenni, hogy jó az igazsághoz ragaszkodni, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni.
Ilyenkor számba vesszük az előttünk álló feladatokat is. Mi az, ami előttünk áll, mi az, ami az egyetem, a város, az egyén, a régió előtt feladatként áll. A főpásztor hangsúlyozta, hogy az itt élő emberek javát kell szolgálni, az ő boldogságukat, boldogulásukat, növekedésüket, gyarapodásukat, mind kulturális, szellemi, illetve anyagi javakban.
Emiatt is fontos a 2023-as esztendő, amikor Európa Kulturális Fővárosaként megmutathatjuk önmagunk értékeit, de legfőképpen a növekedés, fejlődés kell, hogy legyen a célunk.
Amikor jót kívánunk, akkor valójában az Isten jóakaratát közöljük egymás felé – folytatta a beszédét György érsek. A jó Istennek, aki jót akar adni az emberek felé. Vagyis a jókívánság, az valójában áldás. Így az kérte, hogy legyünk áldássá egymás számára. Legyünk áldássá azok számára, akik ránk vannak bízva, akikért felelősek vagyunk, és akikért jóakarattal, jószándékúan kívánunk cselekedni ebben az esztendőben is.
Udvardy György érsek az Ároni áldás szavaival zárta beszédét: „Áldjon meg téged az Úr, ragyogtassa orcáját rád, és őrizzen meg téged.”
A rendezvény több évtizedes hagyomány: a veszprémi egyetemen 1955 óta tartanak újévköszöntő fogadást, 1996 óta a várossal közösen. Az újévköszöntő fogadáson – ahol a közélet, a gazdasági és a kulturális élet szereplői, az egyházak képviselői, politikusok, cégvezetők, intézmények igazgatói, az egyetem oktatói, meghívott vendégei vettek részt – Hajas Szilárd fuvolaművész adott ünnepi műsort, zongorán kísért Meh Oxana.
Az ünnepség zárásaként a színpadon Udvardy György érsek, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora és Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja közös koccintással kívánt boldog új évet a jelenlevőknek.
