75 évvel az 1948-ban megrendezett Mária Kongresszus után újra Mária tiszteletére hívták össze a híveket Zalaegerszegen.

Szeptember 8-9-én várták a híveket a zalai megyeszékhelyen számos programmal. Dr. Varga Péter főszervező a martinus.hu-nak adott interjújában kiemelte: számukra nagyon fontosak a 75 évvel ezelőtt történtek, hiszen az 1948. szeptemberében tartott két napos kongresszus volt a katolikus Zala utolsó nagy lobbanása 35 ezer ember és a teljes püspöki kar részvétételével. A Magyar Kurír helyszíni tudósításából tudjuk, hogy a zalaegerszegi esemény kiemelkedett a Boldogasszony Év programjaiból, mivel annak ellenére, hogy Kisboldogasszony napja már nem volt munkaszüneti nap, mégis sok ezren zarándokoltak el a rendezvényre. Arra kérdésre, hogy miért tartották fontosnak, hogy megemlékezzenek erről az eseményről, ráadásul ilyen nagyszabású programmal Varga Péter a Szombathelyi Egyházmegye egykori püspöke Kovács Sándor szavaival válaszolt: Crevit semper in persecutione Ecclesia, in pace decrevit!, azaz az Egyház az üldözések idején erősödött, a békében gyengült! Egyrészt érdekelte a szervezőket, hogy egy hasonlóan nagyszabású, ugyanakkor a 21. századra adaptált esemény mennyi hívőt tud vonzani, másrészt azoknak, akik erre az eseményre szánják az idejüket egy közösségi élményt nyújtsanak, amelynek központjában a Szűzanya van.  

A kétnapos esemény a Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmisével vette kezdetét. A megjelenteket köszöntötte Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök, aki örömét fejezte ki, hogy a hívek megtöltötték a templomot. 

Udvardy György veszprémi érsek mondott szentbeszédet, kiemelve: Mária a keresztény ember példaképe.

Tegyétek amit Jézus mond, mondja Mária a kánai mennyegzőn, de ezek a szavak nekünk is szólnak. És nem teszi hozzá, hogy tegyétek ha könnyű, ha értitek, ha számotokra könnyen elfogadható. És ez egybecseng azzal amit Jézus búcsúbeszédében mond: ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Mária ismeri fiát, szándékát, ezért bátorít minket, hogy tegyük meg amit Jézus mond. Jézus kérései, elvárásai talán magasnak tűnnek és sokszor azt gondoljuk, hogyha kicsit is törekszem annak megtartására, akkor az már jó. De akit szeretek annak nem lehet a kérését kicsit teljesítei. És ez nem csak a szeretett személynek, hanem nekem sem elég. Mária közbenjár értünk és tanít bennünket arra, hogy mit jelent meghallgatni és megtenni Krisztus szavát. 

Mária anyaként viselkedik velünk: óv, bátorít, megért Bennünket és az életre vezet. Mert egységben van Krisztussal és az Egyházzal. Máriához való ragaszkodásunk erősítsen meg minket az Istenbe vetett bizalomban, az önmagunkba, és az Egyházba vetett bizalomban is. Erősítsen meg minket az imának az erejébe vetett bizalomba. Mária segíteni akar minket, hogy Fia módjára és tőle tanulva felfedezzük, hogy a  mi életünkben, gyermekeinkében, családjainkban mi az ami veszélyt jelent. Figyelmeztet, hogy mindent Krisztusból értelmezzünk és bátran különböztessük meg a jót a rossztól. Ha kérünk segítséget Máriától, Ő megadja: nem fog helyettünk dönteni, sem a következményektől megóvni, de mellettünk van bátorít, segít. És erősíteni akar minket, hogy küzdjünk a jóért. Ezt a küzdelmet saját magammal, a családommal, a társadalomban tapasztalható dolgokkal is meg kell vívni. De ki küzdjön meg a jóért ha nem az aki ismeri Krisztust, aki mellett ott áll Mária. 

Népünk ragaszkodik Máriához. Sokszor élünk át olyan eseményeket, amikor szükség van erre a mély ragaszkodásra. Ezt erősíti a rózsafüzér, a litánia, vagy az Úrangyala imádság, a Mária ünnepek megtartásai vagy kegyhelyek, ahová elzarádokolunk, hogy elvigyük örömünket, bánatunkat és onnan merítsünk erőt. Becsüljük meg népünk hagyományait és töltsük meg újra élettel, erővel ezeket a kegyhelyeket. Mert szükségünk van és talán hamarosan még nagyobb szükségünk lesz erre. 

Mária megőriz bennünket a hitben, egyszerű ragaszkodásban és ébren tartja bennünk az örök élet utáni vágyat. Születésnapot ünneplünk, de kiderül, hogy az Egyház önmagáról beszél és magunkról beszélünk hiszen mi vagyunk a megajándékozottak Mária által.  

A szentmise visszanézhető a Veszprémi Érsekség Youtube csatornáján, ide kattintva. 

 

A szentmisét fáklyás felvonulás követte a Jézus Szíve-templomtól egészen a kertvárosi, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templomig. A litánia után Varga László kaposvári megyéspüspök előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Mária volt Jézus első tanítványa. Ő volt az aki befogadta a méhébe, megszülte, felnevelte, figyelte minden rezdülését. Mert Jézus nem csak tetteivel, szavaival tanít minket, hanem amit magára vesz. Nem gondolta senki, hogy a teremtő Isten ezt az utat választja: a magazti létet, csecsemő létet, elénk éli mit jelent ráutaltnak lenni mások szeretetére. A Szűzanya először nem a csodák és a tanítások alatt találkozott Jézussal, hanem egy csecsemővel, gyermekkel aki rászorul az ő szeretetére. Ezért nem roppant össze Mária amikor a Golgotán látta gyengén, kiszolgáltatottan Jézust, hiszen Ő már találkozott a gyenge, kiszolgáltatott, törékeny Jézussal. 

Mária a csend asszonya. Az angyali üdvözletet követően van még néhány üzenet, néhány rendkívüli dolog, majd 12 évig semmi. Majd a következő években sincs semmi üzenet. Úgy kell a Szűzanyának az úton végigmenni, miközben látja, hogyan bánnak fiával, hogy semmi megerősítést nem kap. Az angyal sem jött többé, nem ismételte meg az üzenetet, nem erősítette meg: maradt a hit, a puszta hit. 

Názáret iskolájára minden kortársunknak szüksége van. Sok a zaj körülöttünk, alig vannak csendben a keresztények is. Pedig Isten a csend barátja. Nem az a fontos amit mi mondunk neki, hanem amit Ő mond nekünk. Ehhez viszont csendben kell maradnunk. Ha csendben vagyunk felismerjük ami nem látszik, az, hogy mit jelent, hogy Isten gyermek vagyok, hogy a testem a Szentlélek temploma. A csendben felismerhetjük Isten jelenlétét, aki megígérte, hogy velünk van a világ végezetéig. A Szűzanya és Szent József az ima csendjében fogadta be, szerette és nevelte Jézust, aztán követte. A csendnek időre van szüksége, hogy termékenyítse a lelkünket, és feliseermjük az üzenet és megpróbáljuk megvalósítani. 

Mária a hit asszonya is. Többféle hit van, pl. a szánkkal megvallt hit. A hit mélyebb megjelenése amikor nem csak elhiszem, hanem magamra nézve kötelezőnek is tartom amit igazságként megismertem. És a legmélyebb szintje a hitnek, hogy amit az értelmemmel igaznak fogadtam be és a szívemmel is igent mondtam rá, akkor ráteszem az életem. Mária, amikor meghallotta az örömhírt az angyaltól, igent mondott. Mindenről lemondott, hogy megtörténjen az amit az angyal mondott. A Szűzanya nem csak elfogadta igaznak amit az angyal mondott, hanem rátette az életét. És ez a legmélyebb hit, amire nekünk is szükségünk van. Ezt a mély hitet éli elénk a Szűzanya egész életében. A kereszténység a hit krízisében vergődik, azért mert az értelmünket, vágyainkat fölébe helyezzük a kinyilatkoztatásnak. Ezt már Jézus is tapasztalta, amikor pl. Lázár meghalt. Számonkérték Tőle miért nem volt jelen, hiszen akkor nem halt volna meg barátja. Nem tudták már akkor sem a saját tapasztalatukat, érzéseiket az emberek a kinyilatkoztatás mögé helyezni. De tudnunk kellene: akár mi is történik Isten jelen van, tud rólunk. És ez akkor is így van ha szenvedünk. Merjünk hinni a kinyilatkozatásban, amire Mária ad példát. Ő végig megy a keresztúton is Jézussal, mert valóban hitt. 

Mária az Eucharisztikus asszony. Ugyanaz a lelkület legyen Bennetek ami Jézusban is volt, írja Szent Pál. Ennek a lelkületnek az ismérve a szolgálat, a megaláztatás és az engedelmesség. Jézus kiüresítette önmagát: beletestesült a véges anyagba, egy emberi testbe, és beletestesül a kenyére, borba. A létét a végtelen Isten kiüresíti, hogy odatudja adni magát. A Szűzanya is kiüresítette önmagát: lemondott a saját akartáról, hogy Isten akarata az Ő akarata is legyen. Mária engedelmes volt végig, de ez nem katonai engedelmesség. Jézus engedelmes volt a halálig: önként, szabadon, szeretetből. Ezért nem tudott győzni a kísértésekkor a Sátán. Mert Jézus mindig függni akart az Atya szeretetétől. És ez az engedelmesség volt jellemző Máriára is, aki az Úr szolgálóleánya volt. Úgy élte végig Jézus mellett az életét, hogy nem kért előjogokat. Szolga akart lenni, mint Jézus. Mária alázatos is: ha a megaláztatásokat képesek vagyunk Isten szeretetében bízva elviselni, akkor előbbrejutottunk az alázatban. El kell fogadni a megalázó helyzeteket, ahogy erre Mária példát adott. Jézus annyira szeret bennünket, hogy elénk teszi magát az Eucharisztiában. Az ostyában jelen lévő Jézus kicsi, nincs semmilye, szegény, sebezhető, csak a saját léte van. Visszaélhetünk a jelenlétével: méltatlanul áldozunk, de ő nem tiltakozik. Jézus szent volt, a szentségi szent amivel benne él az Eucharisztiában és azt mondja: példát adtam nektek. És Mária megértette ezt a példát. Ha megértjük Isten szeretetét, létének titkát az Eucharisztiában mi sem szeretnénk mások lenni: kicsinek, szegények, akiknek legnagyobb gazdagsága Isten országa. Akarjunk szentek lenni, erre hív az Eucharisztikus Jézus és Mária is, mert ez az Isten akarata. Hogy az Ő szentsége, a Bennünk való jelenléte betöltsön mindent: vágyainkat, kapcsolatainkat. És ez a szeretet túláradjon bennünk, hogy eljusson a másikhoz. 

Mária a karizmatikus asszony. A Szűzanyát háromszor is betöltötte a Szentlélek. A fogantatásakor,  amikor foganta Jézust és amikor kiáradt rá és az apostolokra a Szentlélek Pünkösdkor. Mi is megkaptuk háromszor a Szentlelket: amikor teremtett minket az Isten, megkaptuk a keresztelésünkkor, és bérmáláskor. A Szűzanya miután Pünkösdkor is megkapta a Szentlelket, Ő nem szerepel többet a Szentírásban, csak a Jelenések könyvében tűnik fel újra. Visszavonul, de amikor felemelkedik a mennybe újra megszólal a jelenések, a próféciák által. Azt mondja ami életében megélt: Krisztus központúak legyünk. 

Varga László kaposvári megyéspüspök szentbeszédét ide kattintva hallgathatják meg újra.

A program tiszteletadással és közbenjárás kérésével folytatódott Szent Félix, Szent Margit és a fatimai látnokok, Szent Ferenc és Jácinta ereklyéi előtt. Ezt szentségimádás követte, amely egészen reggelig tartott. 

Másnap a Széchenyi téren vette kezdetét a nap, ahol a nagyszínpadon szentmisét mutatott be dr. Székely János megyéspüspök és a kongresszusra érkező papság. A színpad előtt hívek sokasága foglalt helyet, szerte az egyházmegyéből. Táblákkal, templomzászlókkal érkeztek a zarándokok, jelezve, hogy egyházmegyénk plébániái is örömmel vesznek részt a Mária Kongresszuson.

Stróber László zalaegerszegi apátplébános köszöntötte a megjelenteket, utalva Mária szavaira a kánai mennyegzőn: tegyétek meg amit Fiam mond. 

Szentbeszédében Székely János megyéspüspök az evangéliumra mutatva kiemelte, hogy az adott szakasz visszautal a Sínai-hegyi kinyilatkoztatásra.  Ahol azt halljuk: az Úr a harmadik napon kinyilatkoztatta dicsőségét. És halljuk, hogy a nép ámulattal kiálltja Istennek: amit csak az Úr mond mi megtesszük. A kánai mennyegzőn is hasonló történik: a harmadik napon Krisztus kinyilatkoztatja dicsőségét. És a Szűzanya azt mondja a szolgáknak: amit mond mind tegyétek meg. És ahogy a Sínai-hegyen Isten feltárta az istenember dokumetumát a tízparancsot, megmutatva az élet kincsét, úgy a kánai mennyegzőn Krisztus feltárja dicsőségét. Hinni annyit jelent mint igent mondani Istennek, az ő kinyilatkoztatásának. Hinni annyit jelent mint kinyitni a szívünket az ég felé. 

A nagy és erős kultúrák mindig tudták, hogy a világba bele van írva egy isteni rend. Ezt tudták az órori népek és tudja ezt a kereszténység is. És az embernek eszerint a törvény szerint kellene élnie. Ezt az ősi rendet kezdi eldobni magától a világunk a felvilágosodás óta. Akkor azt mondta az ember: nem kell Isten, nem kell Egyház, hogy senki ne szabjon neki korlátot.  A szabadság nem a valóságtól elszakadó önkény. 

Nyugati világunk attól szenved, attól jutott krízisbe, hogy elveszítette az élet forrását. Eltávolodott a Teremtőtől és a szíve elsivatagosodik. Ennek következménye a kevés házasság, a kevés gyermek, a lankadó lelkesedés. Pedig az emberi szívet egészen csak Isten tudja betölteni, semmi más.  Ezért válik kulturánk pusztulóvá. Istennek hála, Földünk népességének nagy része nem az Istentelenség útján követi, mondta Székely János, aki ázsiai, afrikai példákat sorolt, ahol növekszik a keresztények száma. Földünk lakosságának mindössze 16%-a olyan ember aki teljesen vallástalan és ez az arány folyamatosan csökken, mondta a megyéspüspök. Az emberiség javíthatatlanul vallásos. Ez látszik abból is, hogy évről évre több a felnőtt keresztelés, mert vágynak az élet igazi teljességére, céljára. Olyan Egyházba lépnek be ezek az emberek ahol a hitet komolyan veszik. 

A hit nem tűnik el az ember  életéből mert ezt diktálja az esze és a szíve. Tudja az ember, hogy a világmindenség nem magától jött létre, sem az ember. A világ szépsége mögött végtelen szépség, bölcsesség létezik. És érzi az ember a szívében a végtelen Isten jelenlétét, amikor pl. gyermek születik a világra, vagy amikor egész szívével szeret.  

A mai ünnep a hitünkben szeretne bennünket megerősíteni. Mondjuk ki mi is a Szűzanyával együtt: amit az Úr mond azt mi mind megtesszük. Nyissuk ki a szívünket az ég felé. Fogadjuk be törvényét: a szép, az igaz útját, ami az élet útja.  Hogyan tehetjük ezt meg? Mindszenty bíboros élete erre példa. Fontos szerep jut a családoknak, ahol a hit kincsét átadják a gyermekeknek. Fontos a hiteles élet, a folyamatos tenniakarás a szegényekért, rászorulókért és a hűség a kereszthordozás idején is. 

A Mária Kongresszusokon 4.6 millió magyar vett részt, mondta a főpásztor. Megmozdult az ország annak ellenére, hogy a legtöbb helyen igyekeztek megzavarni a rendezvényeket. Erősítsen meg minket őseink hitében ez a kongresszus.  

Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.  

 

A szentmisét követően sem teltek üresen az órák. A Mária Magdolna-templomban Lőkösházi Mária adott koncertet. A rózsafüzér mintájára 10 szerzőtől 10 Ave Maria éneket hallhatott a közönség, miközben a Szűzanya életének egy-egy állomását elevenítették fel az evangéliumok segítségével. A gyermekek népi játékok várták a templom előtt. Aki komolyabb témákra vágyott az a Mindszentyneumban nemrég megnyílt kiállítást tekinthette meg, amely korabeli fényképek segítségével idézi fel az 1948-as kongresszust.

Délután a Mindszentyneumba várták az érdeklődőket. Két helyszínen tartottak előadásokat. Az egyik teremben Tamási József atya a Mária jelenésekről, Márfi Gyula érek atya a Mária tiszteletről, Brenner József atya a Brenner család Mária tiszteletéről beszélt. A másik teremben Varga Péter az 1948-as Mária Kongresszust idézte fel, Török Péter és Orsolya pedig a modern ember Máriás lelkületéről beszélt. 

Az előadásokat hamarosan visszanézhetik honlapunkon.  

Szombat este a Mária Magdolna-templomba várták a híveket. Az esti szentmisén dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek mondott szentbeszédet aki az evangéliumra utalva kiemelte: fontosak a magán imádságok és a közös imádságok. Fontos, hogy tudjunk úgy imádkozni, ahogy csak mi tudunk, amit csak mi tudunk elmondani az Istennek. De kell a közös imádság is, pl. a családban, közösségekben, szentmisékben is. 

 

Szentbeszédében Mindszenty bíborosról is megosztotta gondolatait. Pl. amikor 1995-ben az egri segédpüspöki kinevezéséről beszégetett az akkori nunciussal, Angelo Acerbivel. A nuncius felidézte új-zélandi találkozását Mindszenty Józseffel, amely erőt adott neki a számára új állomáshelyén, egy idegen országban. Egy másik esetben amerikai magyarok mutatták neki azokat az emlékiket amelyeket Mindszenty bíboros amerikai útjáról és a magyaroknál tett látogatásáról őriznek. Rómában Szent II. János Pál pápa köszöntötte, mint Mindszenty bíboros utódát. Felidézte, hogy többször járt a sopronkőhidai fegyházba, ahol a bíboros is raboskodott és őrzik az egykori veszprémi püspök emlékét. 

Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek szentbeszdét meghallgathatják itt.  

A kétnapos programot Tolcsvay László-Müller Péter-Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockopera oratórikus előadása zárta a Mária Magdolna-templomban. Közreműködött Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tóth József és a Rotunda Énekegyüttes és szólistái. Vezényelt Tóthné Mózer Annamária. Eközben a templomot és a körülötte lévő egyházi és műemléki épületeket Máriás rajzok, ábrázolások felhasználásával fényfestéssel díszítették. 

Forrás és fotó: martinus.hu