Szeplőtelen Fogantatás ünnepének hajnalán dr. Udvardy György érsek mutatott be szentmisét Nagy Károly apát, kanonok plébánossal a Feltámadt Üdvözítő-templomban.   Idén egy nappal később, december 9-én ünnepeltük Szűz Mária  Szeplőtelen Fogantatását, mert december 8. egybeesett advent második vasárnapjával.

Ezen a napon azt a nagy titkot ünnepeljük, hogy a Boldogságos Szűz Mária Jézus Krisztus megváltói érdemeiből fogantatásának pillanatától mentes volt az áteredő bűntől és minden más bűntől is. Belépett Krisztus érdeméből az emberiség életébe a bűn nélküli ember – kezdte homíliáját az érsek. Érthetnénk úgy is, hogy megelőzi Krisztust, de éppen hitünk tartalma azt fogalmazza meg, hogy Krisztus megváltói érdeméből vált méltóvá arra, hogy befogadhassa az Isten igéjét, anyja legyen az Isten fiának, aki a mi megmentésünkre jött.

Az Isten észrevétlenül lépett az ember életébe. Mint ahogy a gyermek fogan észrevétlenül, Isten ajándékából, Isten hűségéből. Az Evangélium abban erősít, hogy ez nem olyan csoda, amelyet Jézus máskor is művelt, hanem Jézus foganásának hírül adását írja le, épp ezért mindaz, amit ünneplünk Máriában, az az engedelmes fiú, Krisztus miatt van– hangsúlyozta a főpásztor. Jézus, az Isten Fia belép az ember életébe, mert megvált minket, mert betölti az Isten az ígértét. Ennek az isteni műnek az érdeméből ünnepelhetjük a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatását. Udvardy György érsek prédikációjában rámutatott, ez nemcsak hitünk egyik központi titkának megünneplését jelenti, hanem kiemeli a méltóságunkat és felelősségünket is. A szentleckében az apostol magasztalja Istennek a nagyságát, Istennek az embermentő szeretetét , és kiemeli az embernek Krisztusba vetett reménységét. A keresztségben valami hasonló történik velünk, mint ami Máriával. Megszülettünk, hordozzuk szívünkben az Istenre, a jóra irányuló vágyakat, ezek töredékesek, de Isten a keresztségben újjáteremt bennünket.   Újjáteremti a szabadságot, újjáteremti a vágyainkat, újjáteremti a jövőnket, adott esetben újjáteremti a múltunkat. Krisztus miatt, azért mert ő engedelmes volt, mert szeretett bennünket, mert szerette az Atyát, mert nem félt odaadni az életét érettünk. Ez történt meg Máriával. Óriási ajándék azhogy a keresztségben Krisztushoz kötöttük az életünket – hívta fel rá a figyelmet az érsek. Ha belőle élünk, akkor ezt az isteni életet éljük, ezt a tiszta életet. Ha önmagunk akarunk élni, ha lemondunk méltóságunkról elveszíthetjük ezt. Az istenes lélek, a kegyelmi lélek, a Krisztusból való lélek teljes életet jelent, vagyis azt élhetjük át, hogy nem csak az emberiség történelmében, nem csak általában, nem csak mások életében mutatkozik be Isten hűsége és igazmondása, hanem az én életemben is. Mert újjáteremt, mert szabadsággal ajándékoz meg, mert erőt önt tagjaimba, hogy a jót akarjam tenni és, ha meggyengülnék, ha lemondanék saját méltóságomról, akkor a szentségekben újjá tud teremteni, éltetni akar az Eucharisztiával, éltetni akar és bátorítani a küldetés szentségében. Ezt a nagy méltóságot kapjuk meg és ennek a nagy méltóságnak a születését látjuk, amikor a Boldogságos Szűz Máriának a fogantatását szemléljük, ünnepeljük a mi életünket – zárta a szentbeszédet a főpásztor.

 

1
5
6
9
10
11
13
12
16
14
15
17
 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »