2013.október 4.-én Devecserben az iszapkatasztrófa harmadik évfordulójára emlékeztek. Délelőtt Franz Küberl az osztrák Karitász elnöke, Ékes József országgyűlési képviselő, Rudi Roth gráci magyar konzul, Csicsely Tamás a Forum Hungarikum elnöke a város vezetőivel a Máltai Szeretetszolgálat, önkéntes pszichológusok és a Devecseri Plébánia által az elmúlt fél évben közösen végzett tarumatizáltak és másod-, harmadlagosan érintettek utógondozással kapcsolatos munkáiknak beszámolóival ismerkedtek meg. A város épületeinek és útjainak felújítása mellett felnőttképzés, pszichológiai, mentális és lelki segítségnyújtás, közösségépítő tevékenységek sora volt a helyiek számára elérhető.
Küberl Úr találkozott Ft. Écsy Gábor atyával a magyar Karitász igazgatójával, ahol a jövőbeli együttműködés lehetőségei is szóba kerültek.
Délután az Ajkai Szent Cecília kórus nyitotta meg a templomban Makovecz Imre Kossuth-díjas építész grafikájának kiállítását.
A kiállítást két színtéren a Rotary-házban, és a templomban november első hetéig folyamatosan megtekinthető.
A devecseri lakóparkban országos, járási és városi vezetők emlékeztek vissza az elmúlt három év eseményeire, majd az ökumenikus istentisztelet következett.
„Nézzünk arra, amire nem illik, amiről nem beszélünk szívesen, ami szégyen, és amit csak családon belül merünk megemlíteni.”
Ez volt a mottója Sándor József református lelkész beszédének az ökumenikus imaalkalmon. Egyik professzora kapott egy szobrot, amire egy afrikai törzset faragtak, egyik oldalán az alkotásnak vidám, boldog emberek voltak láthatók.
A megemlékezéseken ezeket az embereket, eseményeket emlegetjük szívesen, nehogy elrontsuk magunk vagy mások ünnepeit. De a szobor másik oldalán alkoholista, lecsúszott, szerencsétlen sorsú, boldogtalan emberek voltak láthatóak. Azok, akikre nem büszke a törzs, de ők is a közösség tagjai. Három év elteltével ránézhetünk végre azokra a tetteinkre, amikre nem lehetünk büszkék a katasztrófa és annak kezelése kapcsán. Versengések, kapzsiságok, játszmák, hanyagságok és sorolhatnánk még a sort, amik mindannyiunk lelkét terhelik, lehetek magán ember, egyházi szolgálattevő, segélyszervezeti munkatárs, mentőcsoport tagja vagy akár politikus. Ezen események is a megemlékezés részei, még akkor is, ha nem akarunk velük szembenézni, nem teszik a megemlékezést könnyűvé. De a mai nap lehetőséget kínál arra, hogy ezeket is megvizsgáljuk, tanuljunk belőlük és esetleg változtassunk.
Az istentisztelet után fáklyás menet indult a városon keresztül az iszappal sújtott városrészig . A végállomáson St. Marin szaxofonművész koncertjével zárult az esemény.
[simpleviewer gallery_id=”382″]