A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt figyelmet szentel az egyházmegye területén a pasztorális feladatokon belül a krisztusi életre való nevelésre, és oktatásra, valamint az eleink hitéről tanúságot tevő épített örökség megóvására, lehetőség szerinti fejlesztésére. Ez utóbbi országosan is kiemelt jelentőségű példája a pápai római katolikus főplébánia nagytemploma, valamint a térség a katolikus oktatás egyik helyi bázisa.
A Magyar Kormány képviseletében Soltész Miklós és a Veszprémi Főegyházmegye sajtótájékoztatót tartott a munkálatok megkezdéséről.
Dr. Udvardy György veszprémi érsek elmondta, az egyházmegye második legnagyobb temploma a pápai, amelynek az állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott.
– Ez a templom, nemcsak művészeti, kulturális érték, hanem nélkülözhetetlen a hívő közösség számára. Két éve jelentette be a kormány, hogy az épületet szándékában áll felújítani. Ekkor megkezdődtek a felmérések, a kutatómunka, benyújtottuk kérelmünket a szakhatóságokhoz. Közben elkészültek az első szakvélemények, amelyek nehéz dilemma elé állítottak minket. Most eljutottunk egy olyan fázisba, amikor már a látható munkálatok is zajlanak – hangsúlyozta.
Az érsek hozzátette, amíg a rekonstrukció le nem zárul, addig a Szent István-templomban nem tartanak miséket, liturgiákat.
– Most, hogy az I. ütem elindult bizonyosan találkozunk majd nehézségekkel, amelyek átalakítják, megváltoztatják a hétköznapjainkat, szokásainkat. Készüljünk azonban a közös örömre, hogy nemsokára megújul ez a páratlan épület, ahol az ember lelkét felemelheti Istenhez és ahol a közösség új erőre tud kapni – fogalmazott az egyházmegye első embere.
Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, több mint egy évtizede dolgozik együtt dr. Udvardy György érsekkel és azt tapasztalta mind Pécsett, mind Veszprémben, hogy minden munkát igen gondos előkészítő munka előz meg.
– Szerencsére most sem volt ez másként, így fény derülhetett rá, hogy az épület tető- és tartószerkezetében súlyos helyzet alakult ki. Ha most ezt nem orvosoljuk, akkor hiába külcsíny. Azt is elárulhatom még, hogy a megítélt 900 millió forintos támogatás mellé a kormány a jövő évi költségvetésben elkülönített további 300 millió forintot, amit szintén a templom rekonstrukcióját szolgálja – emelte ki a politikus.
Dr. Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője aláhúzta, az Eszterházyak szép várost építettek nekünk, amit kötelességünk megőrizni az utókornak, a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt.
– Az elmúlt években a Magyar Kormány több mint 3700 templomot újított fel a Kárpát-medencében, 200 újat is épített. A Veszprémi Főegyházmegyében 80-nál is több templomot sikerült rendbe tenni, az én választókörzetemben pedig több mint 20-at. Soltész államtitkár úr most közölte, hogy a dákai templom is megújulhat, erre hatmillió forintot kaptunk, amit ezúton is köszönünk – jegyezte meg a térség képvielője.
Gréczy Zoltán, a Veszprémi Főegyházmegye fejlesztési igazgatója arról beszélt, milyen fontos lesz a tartószerkezeti megerősítés. Ehhez feszítőkábeles megerősítést használnak, amely hosszútávon garantálja, hogy az impozáns épületet évszázadokra megőrizzük az utókornak.
Felsorolta, ehhez több mint 1200 méter feszítőkábelt használnak majd fel, 5 tonna acélt építenek be. A tetőt pedig várhatóan 2 tonna acéllal erősítik meg.
Úgy tervezik, a munkálatokat 2024 első félévében tudják befejezni.
A mai Szent István-templom 1774-86 között épült: kéttornyú, barokk nagytemplomot építtetett Eszterházy Károly püspök, Fellner Jakab tervei alapján, Czopf-stílusban. Az épület 42 méter hosszú, 22 méter széles, belső magassága 26 méter, a tornyai 60 méter magasak. A Dunántúl legimpozánsabb épületében a freskókat Franz Anton Maulbertsch készítette, művei nagyszerű hasonlatosságot mutatnak a római Sancto Stefano Rotondo templom ábrázolásaival. A templom alatt található kriptában nyugszik az Eszterházy család több tagja is. A templomot 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök.
Az elmúlt évtizedekben kisebb felújításokat ugyan végeztek a templomon, de jelentős állag- és állapotjavító beavatkozások nem történtek. A munkálatokra a Veszprémi Főegyházmegye 900 millió forintnyi támogatást kapott a Magyar Kormánytól.
A templomfelújítás I. ütemében az eredetileg tervezett felújítási munkákat megelőzően – statikus szakvélemény alapján – szerkezetmegerősítési feladatokat szükséges elvégezni. A tartószerkezeti tervezés során a templom falazott szerkezeteiben (a falakon, boltöveken, boltozatokon, padlástérben) jelentős mennyiségű, különböző mértékű (akár több cm-es) repedéseket tártak fel.
Eszerint a következő munkálatok elodázhatatlanná váltak:
- a hajó, a szentély, a toronysisakok tetőzetének megerősítése (fa elemcserék, vonórudak beépítése)
- a falak és a boltozatok feszítőkábeles megerősítése (a homlokzaton nem látható, a falak hosszában való furataiban elhelyezett kábelek összefeszítése).
A templom falazott szerkezeti állapotának minél hosszabb ideig történő megőrzése érdekében, a tartószerkezeti szakvélemény, feszítőkábeles megerősítést javasolt, ami hatékonyan tudja biztosítani a templom hosszirányú, keresztirányú és koszorúszerű összefogását is.
