Magyarország kormányának támogatásával 39 milliárd forint értékben újulhatnak meg a veszprémi várban található egyházi tulajdonú épületek. A Szent Mihály Bazilika mellet további 17, műemlék épület és az azokhoz tartozó területek és kertek szépülhetnek meg. A beruházástól tartottak tájékoztatót február 4-én az Érseki Palotában.
A sajtótájékoztatót megelőzően a Castellum Vagyonkezelő mérnökinek vezetésével, több csoportban lehetőségük volt a regisztrációval rendelkezők számára, hogy a felújítások megkezdése előtti állapotokat, illetve a régészeti feltárásokat megtekinthessék.
Mind a város lakossága, mind az ide érkező látogatók jelentős változásokat tapasztalhatnak majd a következő időszakban az egész vár területén.
Az érseki palotában megrendezésre kerülő hivatalos sajtótájékoztatón Dr. Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze a következőkről beszélt a beruházás kapcsán:
„A több évszázados terekben – noha magas minőségű, különböző mértékű felújítások történtek – szakmai szempontból időszerűvé vált a munka. A Veszprémi Vár-Projekt legnagyobb ereje és történelmi jelentősége az egyidejűségben található. Az alapvető funkciók és építészeti struktúra koherens alakításával a lehető legmagasabb hozzáadott érték elérésére van mód – ebben országosan is egyedülálló a fejlesztés. Köszönjük Magyarország Kormányának, hogy kiemelten támogatja a projektet.
Bár a történelem és a funkciók adta olvasat igen meghatározó, mégis ezt messze meghaladja a hit átható, évszázadokon át megmaradó jelenléte. Ez a tény az, ami irányt ad: méltó módon alakítani és ismételten belakni a minket körülvevő szabad tereket; épített és természetes környezetet, ahogy elődeink is számtalanszor megtették. Meghatározó cél a majd 250 éves és azt szűken követő klasszikus építési korok kiemelkedő értékeinek teljeskörű feltárása, valamint az eredményekre alapozva az együttes egészét meghatározó koherens helyreállítás. Ugyanígy iránymutató a majd százéves távlatban elkészült rekonstrukció, melynek számos értéke azóta sajnos ismeretlen módon elveszett vagy megsemmisült; mégis feladatunknak érezzük azt, hogy az alakítás részeként a megelőző korok szellemiségét felidézve, de mai látásmódunkkal és eszközeinkkel az egész együtteshez a lehető legmagasabb szintű hozzáadott értéket rendeljük mind kulturális, mind technikai értelemben.
A projekt központját egy 3 hektáros területen, a környezetéhez képest 25-35 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti. Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el, ezek közül a Veszprémi Érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot. Az épületek önállóan értelmezve is magas értéket képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erővel bírnak.
A Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy-Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház – összességében majd 35 ezer épített és 10 ezer szabadtéri négyzetméter területet mutatnak. Ebben a hangulatos, történeti léptékű együttesnek tűnő, ám azért összességében mégis hatalmas területen lesznek megújítva és kialakítva a szükséges funkciók; liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári – tehát gyűjteményi, kincstári – azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetés üzemeltetési és gondnoksági rendeltetései is. Bízunk benne, hogy az épületek többrétegű megnyitása, valamint a kertek és az udvarok összekapcsolása az új funkciókkal együtt a mindenkori közösség életét gazdagítják majd. 
A szűken előttünk álló megvalósítást óriási mennyiségű mérnöki és művészeti munka kellett megelőzze. Elmondható, hogy egy eddig nem látott méretű kihívással van dolgunk; a teljes projekt területen egyidőben, térben párhuzamosan folynak ütemezett előkészítési, kutatási,
tervezési és kivitelezési feladatok. A teljesség igénye nélkül a régészeti, festő- stukkó- fa- fém- kő- szilikát- restaurátori, történeti kutatásban, művészeti és kurátori munkában több százan dolgoznak jelenleg is a projekt előre haladásán. 10 építész-generál, 2 kert- és tájépítész, 6 mérnöki és műszaki, valamint 1-1 gyűjteményi és turisztikai csapat készíti a szükséges terveket. Önmagában is egyedülálló tény, hogy a projekt végeztével összességében egészen biztosan tízezres nagyságrendű lesz a létszám az érintettek tekintetében.
Szeretném megköszönni munkatársainknak, hatósági, szolgáltatói és szakmai résztvevőknek, és kiemelten a város lakóinak, hogy kitartó partnerek ebben a munkában. Bíztatok mindenkit, hogy a különleges pillanat jelentőségét felismerve, akár kis részletében, de legyen részese ennek a történelmi eseménynek.”
Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere köszönetét fejezte ki. Elsősorban Dr. Udvardy György veszprémi érseknek köszönve a meghívást. A város nevében köszöntötte az egybegyűlteket. A városközösségnek nagyon komoly ambíciója van, ezért sokan tesznek is, emelte ki a polgármester. Sokan tesznek azért, hogy Veszprém 2030-ig Európa legélhetőbb városai közé sorakozzon fel. Sokan érdekeltek abban, hogy ezt a célt elérjük: civil szervezetek, vállalkozások egyaránt. Jó magunk mögött tudni a Magyar Kormányt, amely terveinket-vízióinkat támogatva áll a város mögött. Fontos megújítani egy olyan várost, melynek ilyen jelentős történelmi múltja van. Fontos, hogy megújítsuk az épületeket, amiket őseink hagytak ránk. Kiemelte, hogy a magunk mögött hagyott másfél éves időszak eredménye már látszik. Nemsokára találkozhat vele minden idelátogató, itt élő, hiszen az utcán nemsokára megjelennek a munkagépek. Ottlik Géza szavait idézve, mely a mai alkalomra különösen igaz: a generációknak nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hozzá is kell tenni. Azt gondolom, Udvardy érsek úr ehhez a csodához hozzá tesz. Sok türelmet kíván azoknak, akik részt vesznek a projektben és a veszprémi lakosoknak is. Sok nehézséget okoz majd, de a végeredmény megéri ezt, zárta beszédét a polgármester.
Második felszólalóként Ovádi Péter országgyűlési képviselő köszönte meg, hogy itt lehet ezen a történelmi pillanaton. „Sikeres múlt áll mögöttünk, sikeres jövő elé nézhetünk”. Kezdte ezekkel a szavakkal beszédét. Jó, hogy ebben a sikerben közösen vagyunk és csapatban gondolkodunk. Visszautalt az évekkel ezelőtti infrastrukturális beruházásokra is, melyek a város érdekében történtek. Olyan fejlesztések jöhetnek létre, melyek hosszú távon a térséget szolgálják. Jó, hogy olyan kormányzati segítséget kaptunk, amire rég vártunk.
Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos úr így folytatta a beszédek sorát: A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy maga a város megszületett volna. Veszprém azelőtt csatlakozott Európához, hogy a magyarok letelepedtek volna. Hiszen akkor már állt a mai székesegyház elődje. Erről, mint központi helyről megemlékeznek a dokumentumok. Ha innen vesszük sorra a város történelmét: ez nemcsak Gizella és Sarolt kedvenc helye, nemcsak Szent Imre herceg szüzességi fogadalmának, az Árpád-házi királyoknak, Veszprém korábbi meghatározó püspökeinek helye, hanem azoknak a meghatározó személyiségeknek is kiemelkedő fontosságú tere, akik a várban éltek és alkottak. De nemcsak a város számára bírnak ők jelentőséggel, hanem az ország számára is. Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízom, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap. Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a projekt bonyolult beágyazottságát egy, a Veszprémet körülvevő virágzó ipari városokra utaló összehasonlítással világította meg. Természetes, hogy fejleszteni kell ezt a régiót: modern városok program keretében a kormány megtette anyagi értelemben azt, amit meg kell tenni. Rávilágított továbbá arra, hogy az érsekség projektje organikusan beleillik a várossal és a térséggel kapcsolatos fejlesztésekbe. Az EKF miatti fejlesztések szükségesen indokolják ezt a beruházást is. Érsek atya pécsi szolgálatára, fejlesztéseire és tevékenységére is utalt, hiszen az ottani eredmények garanciát jelentenek arra, hogy Veszprémben is hasonlóan nagyszerű eredmény jön létre. Ez valójában egy óriási város- és térségfejlesztés. Történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is. Meggyőződése, hogy az együttműködés, ami az érintettek között létrejött, lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta mindig is jellemző volt a történelemben.
Dr. Udvardy György gondolatait a Főegyházmegyének választott mottó felidézésével kezdte: „Őseink hite a jövő reménye”. Ezt a feliratot az 1938-as első budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében helyezték el a felújított Gizella Kápolna oltárán. Ez a rövid mondat pontosan kifejezi azt, akik most mi vagyunk, és azt, is akik szeretnénk lenni. Szeretnénk megőrizni azokat a szellemi, hitbéli javakat, melyek az embert emberré teszik, közösséget teremtenek. Úgy tekintünk a múltba, hogy valójában a jövőt szemléljük. Ez vezetett minket, mikor vállalkoztunk erre a feladatra. A Főpásztor szeretné, ha ez szellemiség vezetne minket, nem csak az átadásig, de ezen túlmenően is. 
Köszönetadással folytatta, melyben kiemelte a kormány és Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes úr támogatását. Ezt követően köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, a kormányzati szerveknek, Takács Szabolcs kormánymegbízott úrnak, Navracsics Tibor kormánybiztos úrnak. Ugyanígy köszönetet mondott Porga Gyula veszprémi polgármester úrnak is. Hasonlóképpen kiemelte a szakembereket, akik részéről szintén együttműködő jóindulatot tapasztalt. Kitért a Castellum Vagyonkezelő mindennapi tevékenységére és megköszönte a tervezőknek, kutatóknak, cégeknek, kivitelezőknek, hogy eddig részt vettek és ezt követően is részt vesznek a megvalósításban. Az Egyház Krisztustól kapta az evangélium hirdetésének küldetését minden kor számára. Ez így volt a nehéz időkben is, így van most is. Hisszük, hogy minden kultúra, minden kor számára az evangéliumnak van mondanivalója. Vannak olyan korok, amikor csak az evangéliumnak van mondanivalója. Az Egyház a világban él, anyagi, szellemi javait célja érdekében használja fel. Ez pedig a lelkek üdvössége. Az is tapasztalat, hogy a hit kultúrát teremt. A hit, amely nem teremt kultúrát, valójában nem hit. Az egyház történelmének, kultúrájának felhasználásával szeretnénk a régióban jelen lenni, kultúrát teremteni. Olyan kultúrát, mely élteti, örömmel tölti el az embert. Mindig figyeltünk arra, hogy reális célokat fogalmazzunk meg az épületekkel, terekkel kapcsolatban, Ahogy főépítész úr jelezte, egységes szellemi koncepció alapján végezhetjük a beruházást: megbecsülve őseink hitét. Alázattal, de bátorsággal kell hozzáfogni. Öröm számunkra, hogy osztozhatunk társegyházmegyék vagy szerzetesrendek hasonló tevékenységének örömében. A beruházást az EKF címhez kapcsolódóan, együttműködve szeretnénk véghezvinni, épületeinket, tereinket felkínálva, bekapcsolva ebbe. A beruházásnál figyeltünk arra, hogy az emblematikus 2023-as év jelentős, de utána is lesz élet. 
Ez a beruházás egyszerre hitéleti, turisztikai, de nem utolsó sorban kvalifikált munkahelyteremtő beruházás is. Igyekszünk ennek a legjobb tudásunk szerint eleget tenni. A teljes beruházást nem 2023, hanem 2025 végéig vállaltuk. 2022 végéig azokat a tereket igyekszünk elkészíteni és felkészíteni a rendezvényekre, melyek ezeket az eseményeket szolgálják. Intenzív beruházás lesz, ezért nagy türelemre és együtt működésre lesz szükség legfőképp a város lakóival. Reméljük, hogy nagy lesz az örömünk, melyet szeretnénk megosztani az itt élőkkel és az ide látogatókkal. Számtalanszor feltette magának a kérdést a főpásztor: kellett-e ilyen nagy munkába belefogni? Hiszen sok konfliktussal, olyan teherrel, vállalással jár, amit elsőre az ember nem biztos, hogy szeretne. A negatív megközelítés alapján gondolta át: megteheti-e, hogy ne álljon bele ebbe a munkába? A válasz ezután egyértelmű volt: ez egy egyházi beruházás, hitünket szeretnénk megjeleníteni. Külön a Gondviselésnek mondott hálát azért, hogy a 2021-es év Szent József éve volt. Aki a szó legnemesebb értelmében az egyház gondnoka. Az Ő oltalmába ajánlotta ezt a grandiózus munkát. Szent Mihály arkangyalt is kérte, hogy támogasson mindenkit ebben a küzdelemben. Majd Jeremiás könyvéből idézett: ”Kelj föl, ragyogj Jeruzsálem, az Úr dicsősége felragyogott fölötted”. Ez a gondolat vezette Jeruzsálem építőit, újraépítőit is. Ez a ragyogás vezesse ezt a megkezdett és folytatott utat.
A bejárások alkalmával készült fotóink:
