Október elsején délelőtt Udvardy György érsek mutatta be a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) zárómiséjét Veszprémben. A következő évi szervezés feladatait az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kapta meg, a kompendiumot Fábry Kornél segédpüspök vette át. Szent Mihály-naphoz kötődően a szentmisén, melyen a Pueri Cantores találkozó gyermekkórusai szolgáltak, megáldották a pásztorokat is.
A Szentháromság téren rengetegen gyűltek össze az ünnepi szentmisére: a KATTÁRS programjait látogatók mellett szűrbe, subába öltözött férfiak, a bakonyi és somogyi pásztorok is. A szentmisén a Pueri Cantores Katolikus Ifjúsági Kórustalálkozó résztvevői, 15 kórus 600 fiatalja látta el a zenei szolgálatot. Zászlóikkal az érseki palota oldalán foglaltak helyet, valamint a nagyszínpadon.
Fél 11-kor megszólalt a fanfár az érseki palota erkélyéről, majd az összesített gyermekkórusok Balatoni Sándor In terra Pax díjnyertes művét adták elő Dankos Attila, a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház zeneigazgatója orgonakíséretével. Ezalatt bevonult Udvardy György veszprémi érsek, Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök és számos pap.
Udvardy György köszöntötte a püspököket, papokat, diakónusokat, valamint a híveket, külön a Pueri Cantores kórustalálkozó fiataljait, „akik énekükkel dicsérik az Istent, hordozzák a szívükben és építik a kapcsolatot, ami formálja életünket, kultúránkat”. Miután az érsek Szent Mihály arkangyal közbenjárását kérte, elmondta, ezzel az ünneppel kapcsolatban rendezik meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából a Caritas in Veritate Bizottság szervezésében a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) nevű rendezvényt, ahol a Katolikus Egyház tanításának különböző aspektusait mutatják meg. „Ünnepeljük azt, amit Egyházunk a hétköznapokban tesz a szegényekért, fiatalokért, családokért, idősekért, a társadalmi közjó előmozdításáért.”
Az érsek szentbeszéde elején elmondta, a szentírási szakaszok beszélnek az életről, a döntésről és a reményről, melyek összetartozó fogalmak és tapasztalatok. Mint mondta, emberi életünk nagy titok, misztérium. Nem volt módunk arra, hogy bárki is kérdezzen, akarunk-e Istentől életet kapni, milyen módon és mikor szeretnénk élni. Az életünk Istentől vezet el Istenig. Megismerhetjük magunkat, embertársainkat, és közben felfedezzük, hogy az élet ajándék, és célja van. A személyes életcélunkat és az érte való küzdelmet hivatásként éljük meg.
Mindannyiunknak van hivatása, amit Istentől kapunk, neki akarunk bemutatni, és örömmel megélni.
Szeretnénk ezt az örömet megtartani, megosztani testvéreinkkel akkor is, amikor valakinek nehézsége van, vagy amikor mi magunk vagyunk nehéz helyzetben. Mindezt Jézus Krisztusban ismerjük fel, aki Isten fia, emberré lett, megváltónk, életével ajándékoz meg minket, és parancsaival közel vezet az Atyához.
Életünkhöz hozzátartozik a növekedés is, hiszen a napjainkat mindig egyre gazdagabban fejezzük be – folytatta beszédét. – Leginkább azért vagyunk hálásak, mert növekedésünk az Egyházban van, aki segít, támogat, anyaként oltalmaz bennünket. Felismerjük, hogy szolgálatunk van a világban, de nemcsak kell, hanem szeretnénk szolgálni, mert hálásak akarunk lenni szüleinknek, tanárainknak, mindazoknak, akik a közjóért dolgoznak.
Kereszténységünket mindig adott konkrét szociális, kulturális körülmények között éljük meg – folytatta az érsek. – Ez meghatározza egyéni cselekvésünket, valamint hogy a közösségben milyen célokat tűzünk ki, abban hogyan akarjuk az Atya irgalmát megjeleníteni. Ugyanakkor a szolgálatunk a közjóra irányul, nem csak szűk közösségekre. Szolgálni akarjuk az emberi méltóságot, a teremtettséget, a megváltottságot mindenkiben: ifjúban, kétségbeesettben, segítséget kérőben. Az emberi létet akarjuk szolgálni a fogantatástól egészen a földi életünk befejezéséig. Az oktatás, a kultúra, a művészetek területén keresztül akarjuk szolgálni embertársaink javát. Küzdünk a család méltóságáért. Nem lehetnénk itt, ha szüleink nem lettek volna nagylelkűek, nem akarták volna átadni a hagyományt, ami erőforrást jelent.
Küzdeni akarunk azért, hogy társadalmunkat olyan erőforrások irányítsák, amik az életre irányulnak.
Szeretnénk szolgálni az Istenben felfedezett életet, de ez mindennapi döntést kíván. Ferenc pápa arra hív, hogy ismerjük fel a társadalmi jelenségeket és a mozgásokat, különböztessük meg, melyek támogatnak és melyek vannak az ember ellen, azaz gyengítik, korlátozzák őt és elveszik a méltóságát. El kell jutni a döntésig – figyelmeztetett a főpásztor. –
Bár sokszor elodázhatónak vagy bizonytalannak tűnik, a döntés élet-halál kérdése.
Bennünk és értünk küzd az Isten Szentlelke által, hogy Krisztust magát öltsük magunkra. Az újjáteremtett ember új módon gondolkodik, bátran tekint a jövőbe. Isten a szellemi lényekben, az angyalokban, őrangyalokban segítséget ad nekünk. Szent Mihály főangyal támogat minket az élet-halál kérdéseiben. Isten segítségét szellemi küzdelmeinkben sokszor nem is vesszük észre, annyira természetesnek tűnik, ha az akadály elhárul.
Az élet felismerésétől a döntésen keresztül jutunk el reménységünk okáig, amit olyan jó megtapasztalni egyházi közösségeinkben, kórusaink éneklésében. Reménységünk az üdvösségre szól, Isten éltetni akar minket. Ezért van bátorságunk örömmel szolgálni embertársainkat. Hisszük, hogy a hitünk olyan látásmódot ad, ami késszé tesz az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek a gyakorlására – bátorított az érsek.
Erősek a reményben – ez a mottó egyszerre kijelentés, de cél és feladat is. Erősek akarunk lenni a reményben.
Ki ad a világunknak reménységet, ha nem az, aki ismeri Krisztust, megkapta a Szentlelkét, az Egyházában boldog, és kész a kereszthordozásra is?
– tette fel a kérdést. – Krisztus így állít bennünket egy adott társadalom, kultúra, közösség szolgálatára. Az érsek elmondta, Ferenc pápa ezen a héten az általános kihallgatáson beszélt arról, hogy vissza kell adni a reményt Európának. Mi vagyunk azok, akiknek ezt meg kell tenni – buzdított az érsek.
Mint mondta, a reménnyel összekapcsolódik az öröm. Nem fogod megkérdőjelezni az örömét, reményét annak, aki örül. Csak megkérdezni lehet tőle, honnan, kitől, mitől van. És ilyenkor el kell mondanunk reménységünk okát.
Az istenien szépet akarjuk szolgálni. Sokszor szeretnénk derűs, boldog közösséghez tartozni. A KATTÁRS és a kórustalálkozó megerősít,
mi vagyunk azok, akik ezt az örömöt megélhetjük, képviseljük és szolgálni akarjuk. Az élet, a döntés, a remény bennünk válik életté.
Ne féljünk attól, milyen körülmények vesznek körül bennünket – biztatott beszéde végén.
Krisztus teste szentelj meg engem – énekelte a kórus latinul a szentáldozás alatt. Majd az eucharisztikus himnusz is elhangzott: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat…
A könyörgés után együtt imádkozták el a Szent Mihály-imát, majd Udvardy érsek köszönetet mondott a Pueri Cantores nemzetközi és itthoni csapatának. „Kívánom, hogy az éneklés által Isten öröme mindig ott legyen a szívekben. Osszátok meg örömötöket azokkal a társaitokkal, akik nem tudtak jelen lenni” – kérte a fiatalokat.
Az érsek megköszönte a KATTÁRS szervezőinek a munkáját. Elsőként Veszprém polgármesterének, Porga Gyulának, aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, segített annak előkészítésében, és vállalta a védnökséget; majd a szakhatóságoknak, az érseki hivatal munkatársainak, kiemelve Loószné Dömötör Enikőt, a helyi főszervezőt.
A püspöki konferencia döntése értelmében átadták a kompendiumot a következő rendező egyházmegyének. Fábry Kornél, Bánlaki Zsanett, a Caritas in Veritate Bizottság irodavezetője és Ernyey Áron, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye delegáltja vette át a megbízás szimbólumait.
Fábry Kornél, miután örömmel átvette a stafétát, elmondta: az Egyház küldetése a világba szól, legfőbb célja a lelkek üdvössége, amit sokszor az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlásával ér el. A püspök felidézett egy ókori iratot, mely szerint „a keresztények olyanok a világban, mint a testben a lélek”. A szeretet, az élet kultúráját kell továbbadnunk – buzdított. –
Legyünk együtt tanúságtevők Jézus Krisztus szeretetéről, és tettekben megnyilvánuló szeretettel viszonozzuk azt neki!”
Szent Mihály-naphoz sok hagyomány kötődik, ilyen a pásztorok megáldása. Az érsek elmondta, a szentmisén jelen levő pásztorok ezt a hivatást élik napról napra. Szokás szerint, amikor Szent Mihály-napkor visszatérnek számadásra, hálát is adtak. A jelen lévő húsz bakonyi és somogyi pásztor cifraszűrben vagy subában állva fogadta az érsek áldását.
Udvardy György emlékeztetett, hamarosan szinódusra kerül sor Rómában, az erre készülő imádságot is elimádkozta, majd megáldotta a híveket.
A KATTÁRS programjai a nap folyamán folytatódnak a veszprémi Vár területén.
Szerző: Vámossy Erzsébet
Magyar Kurír
