A szenvedésre induló Jézus búcsúestje övéivel. Jézus „vágyva vágyott”, évek óta – tulajdonképpen örök idők óta – készült erre a vacsorára. Ekkor adta át búcsú-ajándékait:
Azután elénekli a hálaadó zsoltárokat, hosszú gyötrődésben, imádságban, teljes magárahagyottságában elfogadja az Atya akaratát, engedi magát Júdás által megcsókolni, s elfogatásával megkezdi szenvedését. Mennyi történt néhány óra alatt ezen az estén! Ó, mit kell éreznie Krisztus jegyesének, a szent Egyháznak, amikor ma este egyesülni akar mindezzel a misztériummal!
Vezeklők visszafogadása: Régen ezen a napon történt a nyilvános bűnökért vezeklők kiengesztelődése, feloldozása, visszafogadása. Figyelmeztessen ez arra, hogy ha eddig nem, ma végezzük el húsvéti gyónásunkat.
Az Úr szenvedésének és föltámadásának húsvéti szent háromnapja a nagycsütörtök-esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig a húsvétvasárnap vecsernyéje.
Az esti szentmise az utolsó vacsorát hozza a jelenbe. A mise Glóriájára megszólal az orgona, a harangok, a csengők, hogy azután a gyász jeléül elhallgassanak egészen Húsvétéjszakájáig. A plébánia népe egy családként ünnepli együtt a szent vacsorát.
Ezt az estét csak a kereszt rávetődő árnyékában ünnepelhetjük, mert Nagycsütörtök minden ajándéka a keresztből nyeri erejét. Ezért az Introitus: Mi pedig dicsekedjünk Urunk Jézus Krisztus keresztjében