V. Domine, exaudi orationem meam. / Uram, hallgasd meg imádságomat.
R. Et clamor meus ad te veniat. / És az én kiáltásom
jusson eléd. (Zsolt 102,2
Isten igéje
„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást!” (Jn 15,16–17)
Buzdítás
„Az ember nem független: beleilleszkedik nagy egymásrautaltsággal egy társas közösségbe.” * Folytatjuk utunkat, nincs másra szükségünk, csak bizalomra és a lelki szemeink megnyílására,
hogy meglássuk, mit fogad be most a szívünk, az életünk: közelséget vagy távolságot, mélységet vagy magasságot, csodát vagy csodátlanságot. Nyitottá válunk Istenre és önmagunkra.
5. napi idézet
„Ma délelőtt bementem a bíboroshoz. Tóth Miklós nevű híve Budapestről, aki a Szülők Szövetségének az elnöke volt, mindig küld neki kivágott újságcikkeket, de rendszerint akkor, amikor
már mindenhonnan megkaptuk ugyanazokat. És mindig ír neki pár sort. Ott él feleségétől elváltan alamedai magányában. Meg is látogattuk, amikor San Franciscóban voltunk. Rém unalmas légkör volt abban a házban. Mondom a bíborosnak, nem kell mindig saját kezűleg válaszolni ezekre a megküldött újságcikkekre. Erre rám néz és azt mondja: – Én viselem el ezt az embert! Óriási hűség van benne régi emberei iránt.”
Elmélkedés
„Gyümölcséről lehet a fát felismerni. A jó ember jó kincséből jót hoz elő.” (Mt 12,33; 12,35) Az ember olyan, mint egy Isten által ültetett fa a Paradicsomkertben. A Teremtő szeretettel ápolja,
gondozza, öntözi facsemetéit. Örül a sokféle fának, levélnek, virágnak és gyümölcsnek. A fára bízza, hogy merre nő, hova fejlődik. Nagyra nő vagy kisebb marad, formát ölt vagy terebélyesedik. Virágzik, zöldell vagy téli pihenőt keres magának. Ránk bízza az életünket és nap mint nap örömét leli bennünk, a létezésünkben. És örül minden kis és nagy változásnak, alakulásnak, a legapróbb életjeleinknek. Mindszenty bíboros gyermekkorában tanulta meg, hogy milyen a jó gazda. Ebből a tapasztalatból is forrásozott hite és lelkipásztori élethivatása. Isten-kapcsolata a börtönévek magányában mélyült el, ekkor vált istenközeli szentté. Élete végén gyakran ismételte „az ő magyarjainak”: „Mindenki egy magyar falevél egy közös magyar fáról. Ezek a falevelek, a vihar akármennyire tépi őket egymástól, szeretetben mindig jobban kell közelíteni nekik egymáshoz. Kérve kérlek benneteket, szeressétek egymást, és a családi körben és társadalmi körben forróbb
legyen az egymás iránt való szeretet, mint talán esetleg régebben volt.”
Elcsendesedünk
Novéna-ima
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Az ő égi közbenjárására segíts meg minket! Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. V. Tiszteletreméltó Bíborosunk közbenjárására segítsen minket az Isten, hogy jól sáfárkodjunk tálentumainkkal és jó gyümölcsöket teremjünk! R. Könyörögjünk az Úrhoz!
Pater noster / Mi Atyánk
Ave Maria / Üdvözlégy Mária
Gloria / Dicsőség
