A március 15-i programok elmaradtak Veszprémben is, azonban az ünnep előtti estén megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról a Szent Mihály Bazilikában.
A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Dr. Márfi Gyula érsek Nagy Károly kanonokkal és dr. Janka Ferenc görögkatolikus parókussal együtt mutatott be. Homíliájában az érsek a szabadság fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy aki elvonja az emberektől a szabadságot az Isten ellen is vétkezik. A szabadság ellen kétféleképpen lehet vétkezni: elsősorban a diktatúrával, mikor megmondják mit nem lehet és mit, kell tenni. Másodsorban pedig az ultraliberális gondolkodással, amikor túladagolják a szabadságot.
Oláh Emil alezredes református tábori esperes szerint úgy kell emlékeznünk egykori elődeinkre, hogy példaképük ma is érvényes számunkra. Egy bibliai igével foglalta össze tanításukat: Senki sem él önmagának és senki nem hal meg önmagának.
Dr. Janka Ferenc parókus Oravecz Imrétől idézett: „Ami nagy, az nagynak látszik,/ ami kicsi, az kicsinek látszik,/ de nem minden nagy látszik,/ de nem minden kicsi látszik.” Véleménye szerint, amikor egykori hőseinkre emlékezünk, akkor fontos és megerősítő számunkra, hogy az ő nagyságuk és tetteik bátorítsanak bennünket kis dolgokban is nagyságra és bölcsességre.
Isó Zoltán evangélikus lelkész a hősökre emlékezve az evangélium és a szabadságért küzdők közötti kapcsolatról beszélt. Az igazságért harcolók és küzdők sorsa a megbélyegzés, kirekesztés, üldözés és netalán kivégzés és halál. Nagyon hasonló a sorsuk az evangélium képviselőivel, mert a szabadságharcért való kiállás és az evangélium hirdetésének ügye, nemhogy nem ellentétesek egymással, hanem egyik a másikból következik.
Az ökumenikus megemlékezésen közreműködött: Zsilinszky Cecília, Virág Pál és a Magyar Honvédség Légierő Zenekara, vezényelt Katona János alezredes.
[simpleviewer gallery_id=”212″]