Halálának 250. évfordulóján Padányi Biró Mártonra, az egyházépítő, a katolikus hitvédő főpásztorra emlékeztek Sümegen.
A Veszprémi Egyházmegye egykori vezetője, akinek szolgálati idején a püspökség Veszprémből Sümegre költözött, rendkívüli tiszteletnek örvend az egykori egyházmegyei központban, hiszen Sümeg ez idő tájt fejlődhetett városias településsé, és erősödhetett meg katolikus hitében, épülhetett meg csodálatos barokk plébániatemploma, melyet a nemzetközi hírű festőművész, Franz Anton Maulbertsch gyönyörű fafestményei díszítenek – emelte ki Rátosi Ferenc polgármester az ünnepi szertartás kezdete előtt. Köszöntötte az egybegyűlteket, és köszönetet mondott Márfi Gyula érseknek, hogy eljött és bemutatja a gyászmisét a püspök tiszteletére.
Szentbeszédében a főpásztor örömének, köszönetének adott hangot, hogy Mindszenty Józsefnek Padányiról írott könyvét – Padányi Biró Márton és kora – Sümeg városa újra kiadja. Elmondta: amikor Mindszenty ezt a kötetet írta, Zalaegerszegen volt szolgálatban, a Padányi Biró Márton alapította plébánián. Később Mindszenty alapította meg Zalaegerszegen a ferences templomot és plébániát. Mindszenty több alkalommal is vallott arról, hogy főpásztorként Padányi Biró Mártont példaképének tekinti – mutatott rá az érsek.
Majd a két főpap életének, egyházért-hazáért vívott küzdelmes munkásságának párhuzamait elemezte. Kiemelte Padányinak az ellenreformáció korában folytatott egyházmentő tevékenységét és Mindszenty minden diktatúrával szembehelyezkedő keresztény erkölcsi helytállását. Mindkettejük egyházvezetői tevékenységét a gondoskodó, irányító szeretet jellemezte. Padányi idején a Veszprémi Egyházmegye még háromszor akkora volt, mint ma, s a püspök fáradhatatlanul látogatta papjait, a plébániákat, és az egyszerű földműves emberekkel is megállt beszélgetni a legapróbb falvakban is, mikor lóháton vagy lovaskocsival megérkezett hozzájuk. E szolgálatát sosem kényszerűségből végezte, hanem amint írja: „tulajdon indulatbul és szeretetbül”. Erre kell törekedniük ma is a püspököknek, papoknak, hogy munkájukat ne csak kereseti
lehetőségként, kényszerű kötelességként végezzék, hanem lélekkel – hangsúlyozta Márfi Gyula érsek.
Sokan úgy írtak az idős Mindszentyről, mint egy zsémbes, akaratos öregúrról, mert nem értették azt a mondhatatlan egyházi hűséget és azt a hazaszeretetet, ami a lelkében élt – fogalmazott a veszprémi főpásztor. Padányit is sokan megítélték, amikor szót emelt azért, hogy a magyar egyház élére magyar püspököket nevezzenek ki, vagy mikor a törökdúlás után a megüresedett plébániákra beköltözött horvát plébánosok helyére főpásztori eréllyel magyar papokat nevezett ki, a zágrábi papokat pedig hazaküldte. Látnunk kell azonban e mögött is hazaszeretetét, valamint azt, hogyha ezt nem tette volna, az ismert történelmi események során előfordulhatott volna, hogy hazánk határait a Balatonnál húzzák meg. Fáradságot és félelmet nem ismerve, hatalmas lelkierő dolgozott mindkét főpásztorban: Padányi 88 templomot (köztük a sümegi plébániatemplomot) 48 plébániaházat, 28 iskolát alapított, s ő építtette a sümegi püspöki palotát is. Újjáépíttette a szemináriumot, száznál több plébániaházat restauráltatott. Németül, magyarul és latinul írott könyveinek száma 25 kötetnyi. Mindszenty – bár csak másfél évig működött Veszprémben s ebből is félévet börtönben töltött, ez alatt is – 34 plébániát és 11 iskolát alapított.
A szertartás után irodalmi műsor keretében szemelvények hangzottak el a Padányi életéről szóló kiadásra kerülő könyvből, melyeket Réfi János sümegi költő válogatott és olvasott fel. Közreműködött a Musica Buona régizene együttes, a barokk kor világát idézve fel. Este a püspöki palota erkélyéről barokk ruhás hölgyek és urak társaságában Bókkon Gyula tanár bemutatta az épület jellegzetes tereinek, díszítményeinek érdekességeit.
A megemlékezés második és harmadik napján kulturális programok idézték Padányi korának világát: a ferences templomban Pitti Katalin operaénekes adott hangversenyt Teleki Miklós orgonaművész közreműködésével; bemutatkozott a helyi fiatalokból is álló Anima Musicae Kamarazenekar, továbbá kiállítás nyílt a püspöki palotában, Megszentelt helyek Csíksomlyótól Máriazellig címmel, László Dániel alkotásaiból.
Toldi Éva/Magyar Kurír