Lisieux-i Kis Szent Teréznek, a „kis út” szentjének emléknapján, október 1-jén, szombaton, énekes rózsafüzér imádságot tartottak a keszthelyi Kis Szent Teréz Bazilikában, majd ezt követően skapulárés kis körmenetre került sor Mezei András plébános vezetésével. Az előesti szentmise főcelebránsa és szónoka Cséry Gergő pacsai plébános atya volt. Az esti szentmise után a Tapolcai Protestáns Énekegyüttes egyházzenei áhítatot tartott.
Október 2-án, vasárnap, ünnepélyes búcsúi szentmisét mutatott be Dr. Takáts István érseki általános helynök, Mezei András plébános, valamint Bacsa Dávid káplán.
A búcsú alkalmából zsúfolásig megtelt hívekkel, az ország számos részéről érkező zarándokokkal a keszthelyi bazilika.
A szentmise elején Dr. Dublecz Károly, a Kis Szent Teréz Plébánia képviselő-testületének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Így fogalmazott: „A keszthelyi Karmel – függetlenül attól, hogy vannak-e itt éppen karmelita szerzetesek, vagy nem – a hazai karmelita lelkiség egyik fontos központja, ahová sokan zarándokolnak az ország különböző részeiről is. Nekünk itt élőknek különösen sokat jelent!”
A búcsúi szentmise főcelebránsa homíliája elején így fogalmazott: „Azt hiszem, nagyon fontos nekünk is, hogy ne olyan valakit lássunk ma, és olyan valakit ünnepeljünk, akit tisztelni lehet, de követni nem kell. Arra hívlak most titeket, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, amiben számunkra is erőt tud adni Kis Szent Teréz élete, életpéldája, megérteni az ő szentségét, pont azért, hogy követni is tudjuk, hogy nekünk is erőt adjon.”
Elhangzott: „Tudjuk, hogy az életben nagyon sokszor a sorsot nem mi választjuk, de a módot, ahogy viszonyulunk hozzá, abban áll a szabadságunk, azt mi választhatjuk.
Fontos lenne megélni annak az örömét, hogy bizony az, hogy Krisztushoz tartozunk, az milyen nagy ajándék! Pont akkor, amikor nagyon sokszor a világnak a közömbösségét éljük meg, akkor ébredünk erre rá. Megélni kudarcokat, megélni emberi gonoszságot, megélni gyászt, biztos, hogy mindannyian félünk ezektől a pillanatoktól, de hogyha az erre adott válasz nem a félelem lesz, nem a kétségbeesés lesz, nem a gyűlölet lesz, hanem az élet válasza, úgy, ahogy ez a fiatal lány tanítja nekünk: még jobban szeretni, még inkább Istenhez tartozni, még inkább ebbe a világba szeretetet hozni, akkor biztos, hogy ezek a sebek, valami nagyon szépet, valami nagyon nemest fognak megérlelni az életünkben, pont úgy, mint ahogy az igazgyöngyök születnek.
Dr. Takáts István érseki általános helynök kiemelte: A „kis út”, ami miatt Kis Szent Teréz olyan sokaknak ad bátorító példát, a „kis út”, ami mindenkinek szól: a hétköznapokban való hűség, a helytállás, a mellettünk lévők iránti szeretetben való kitartásra való meghívás. Ott, ahol vagyok, azt a jót megtenni, amire képes vagyok, és azok számára, akiket Isten nekem ad. Ez a mai ünnep is akkor lesz teljes, hogyha akár bátorrá válva Kis Szent Teréz példáján, mi is ma azt a jót, amit meg tudunk tenni, akár mosoly, ölelés, hálaadás formájában, azt kimondanánk.
A prédikációban elhangzott továbbá: A Krisztussal való közösség, a Krisztusra hagyatkozás, ez a bizalom olyan eleven reményt adott ennek a fiatal lánynak, minket is bátorító eleven reményt, az életét, az örök élet távlatából látni. Nagyon jól tudta, hogy a mennyek országában kiteljesedik mindaz, amit az ember megélt az életében.
„Az örök élet reményét, azt vajon milyen módon éljük? Hisszük-e, hogy életünkben nem szenvedés, betegség, emberi gonoszság és maga a halál mondja ki az utolsó szót, hanem az Isten szeretete. Merem-e az életemet az örök élet távlatában látni?”
A szentbeszéd végén az érseki általános helynök így fogalmazott: „Kívánom, hogy mindannyiunk számára a megérkezés pillanata, pont úgy, ahogy Kis Szent Teréz tanította, a jól megélt élet öröme legyen, ne elmulasztott lehetőségeké, hanem a hazatérés örömé, az ünnepé.”
Az ünnep zenei szolgálatát a keszthelyi Kis Szent Teréz Kórus végezte.
A záróáldás előtt Takáts István érseki általános helynök megáldotta a kihelyezett rózsákat, amelyeket a hívek hazavihettek.
A szentmise végén Mezei András plébános hálás köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik szolgálatukkal, önkéntes munkájukkal, segítségükkel szebbé tették az ünnepet.
Ezután rózsaesőt tartottak Kis Szent Teréz tiszteletére. (“Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám”)
Istenünk, te megnyitod országodat az alázatosak és a kicsinyek előtt. Tégy minket a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz útjának bátor követőivé, hogy közbenjárására megnyíljék számunkra örök dicsőséged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Szerző/fotó: Halász Gábor
A teljes búcsúi szentmise visszanézhető:
