Szentmisében emlékeztek Szent Benedekre július 10-én a Tihanyi Bencés Apátság templomában. Az ünnep szónoka Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel volt. A rendalapító Szent Benedek a nyugati kereszténység védőszentje és a nyugati szerzetesség atyja, 1964 óta Európa fővédőszentje.
A július 4-én indult Szent Benedek Zarándoklat mintegy 140 résztvevője a Győr – Pannonhalma – Bakonyszentlászló – Bakonybél – Veszprém – Tótvázsony – Tihany útvonalat gyalogosan végigjárva érkezett meg a bencés rend alapítójának ünnepére. Az ő bevonulásukkal kezdődött az ünnepi szentmise, melyet Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele mutatta be szerzetes- és paptestvérekkel koncelebrálásával. Ezt követően a vesperás elimádkozásával folytatódott a liturgia.
Ki lehet házadnak lakója? – tette fel a kérdést Szent Benedek Regulájának prológusából idézve Korzenszky Richárd, s Benedek válasza nyomán így fogalmazott: az ártatlan kezű és a tiszta szívű, a bűn nélkül való, aki az igazságot cselekszi.
Ez a szerzeteseknek írt, de mindannyiunk számára útmutatóul szolgáló könyv arra buzdít, hogy szárnyaló szívvel és a szeretet kimondhatatlan édességével siessünk előre Isten parancsainak útján. Erre az útmutatásra nagy szüksége van korunk emberének, hiszen világunkban sokkal több az útvesztő, mint az egyenes út – mondta a tihanyi perjel, majd annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a keresztény Európa számára ne menjen feledésbe a rendalapító tanítása.
Szent Benedek Regulája kézikönyv lehetne mindenkinek, aki az európai gondolattal foglalkozik. Sőt: kötelező olvasmányként írnám elő – mondta a szónok, és néhány példát emelt ki a tanításból: Szent Benedek nem ismer különbséget ember és ember között, hiszen ugyanannak az Úrnak szolgálunk és ugyanannak a katonáskodásnak a terhét viseljük. Ugyanakkor nincs a Regulában egyenlősdi sem, hiszen az megsemmisítené az egyéniséget. Szent Benedek tiszteli a személyiséget, és ismeri az adományok különbözőségét. Ezt mutatja, amikor arra figyelmeztet, hogy egy bizonyos feladatot az végezzen, aki azt a közösség épülésére tudja tenni. Szent Benedek az egyén szabadságának határára hívja fel ezzel a figyelmet, mely nem más, mint a közösség java.
Az európai demokrácia kezdeteit ebben a szerzeteseknek szóló szabálykönyvben találjuk meg – mutatott rá Korzenszky Richárd, majd Benedek nyomán a fiatalokat az idősebbek tiszteletére figyelmeztette, az időseket pedig a fiatalok szeretetére buzdította a tihanyi közösség elöljárója. Úgy fogalmazott: ha tudjuk szeretni a fiatalokat, tiszteletre méltóvá válunk.
Európa fővédőszentje ünnepének vigíliáján Korzenszky Richárd arról elmélkedett, mit jelent ma európainak lenni. Elsőként az egymás iránti felelősségünkre figyelmeztetett: egymásra vagyunk utalva, meg kell fognunk egymás kezét. Nem legyőznünk kell egymást, hanem vállalni, úgy, hogy önmagunk értékeinek is tudatában vagyunk.
Majd a nyitottság követelményét hangsúlyozta: lássuk meg minden érkezőben a hozzánk bekopogó Krisztust! Vajon képesek vagyunk ennek ma európaihoz méltó módon megfelelni? – tette fel a kérdésta perjel, végül pedig az önművelés, művelődés feladatát fogalmazta meg.
Látszólag jelentéktelen megjegyzés a Regulában: nyáridőben, amikor rövidebbek az éjszakák, az éjszakai zsolozsmában rövidebb olvasmányokat vegyenek. Télen azonban, amikor hosszúak az éjszakák, legyenek az olvasmányok hosszabbak – emelte ki Korzenszky Richárd, majd így folytatta: miről van itt valójában szó? Az Isten teremtette világ rendjének, harmóniájának tudomásul vétele ez: van fölöttünk, rajtunk kívül álló rend, s mindannyiunk feladata, hogy ezt az Isten által teremtett harmóniát leképezzük a saját életünkben.
Életünk egy állomása Szent Benedek mai ünnepe. Kérjük az ő közbenjárását, hogy szárnyaló szívvel és a szeretet kimondhatatlan édességével járhassunk Isten parancsainak útján – zárta szentbeszédét a tihanyi perjel.
A Tihanyi Bencés Apátság a tihanyi közösségért és egyházközségért végzett munka elismerésére, a köszönetmondás kifejezésére díjat alapított, melyet Vajda Sámuelről, az 1761-ben tihanyi apáttá választott bencésről neveztek el. A liturgia végén ezt a díjat adták át Bakos Péternek, a tihanyi egyházközség világi elnökének.
Szalai Miklós, a Győr – Pannonhalma – Bakonyszentlászló – Bakonybél – Veszprém – Tótvázsony – Tihany útvonalat végigjárt zarándoklat szervező-résztvevője, volt bencés diák kérdésünkre elmondta: a július 4. és 11. között zajló zarándoklat elmélkedéseit, énekeit és imádságait a „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld” (Mt 5,5) mottó mentén építették fel.
„Idei zarándoklatunk mottójaként Jézus szavait idézzük, amelyek a hegyi beszédben hangzottak el. Átélhetjük, hogy ezek az igék az út során bekopogtatnak a szívünkbe, megszólítják félelmeinket és vágyainkat, közelebb visznek magunkhoz és egymáshoz” – fogalmaztak a szervezők.
Az első Szent Benedek Zarándoklatot 2004-ben tartották a két hegyre épült bencés monostor, Pannonhalma és Tihany között. Azóta minden nyáron útra kelnek – 2009 óta már Győrből indulva –, hogy július 10-ére, Szent Benedek ünnepének vigíliájára megérkezzenek Tihanyba az esti ünnepi szertartásra.
A zarándoklat sajátossága, hogy nem egyénileg vagy csak véletlenül egymás mellé kerülve teszik meg az utat a résztvevők, hanem közösségként. Egymásra figyelve, egymás megismerésére törekedve zarándokolnak, és a hét folyamán szövődő kapcsolatok nem érnek véget a megérkezéssel. A nagy közösségen belül kiscsoportok segítik az ismerkedést, esténként közös beszélgetéseket tartanak.
Forrás: Magyar Kurír
Fotó: Kovács Tibor István, Czakó András
[simpleviewer gallery_id=”936″]