„Viszályok dúlnak / Isten a nagyharangot most megkondítja / Egy szláv pápának immáron / A trónushoz szabad az útja // Sok erő kell, míg e felkent / A világot felrázza végre – / Hát közeleg, íme a szláv pápa! / Látod? A nép testvére!” – egy XIX. századi nagy jövendőmondó, Juliusz Slowacki költő idézett váteszi jóslatával kezdődik az Élet-képek című felolvasó-színpadi előadás, mely a most szentté avatott lengyel pápa, II. János Pál életútját kíséri végig gyermekségétől haláláig. A darabot a Római triptichonnal, II. János Pál pápa elmélkedésfüzérével sajátos színpadi adaptációban tűzte műsorára május 2-án a Veszprémi Petőfi Színház. A stúdiószínházi keretek közé tervezett 2006-ban és 2011-ben már több bemutatót megélt előadásokat a Latinovits-Bujtor Játékszínben láthatta a kis- és nagyérdemű közönség; délelőtt az Élet-képeket zömmel a veszprémi Padányi Biró Márton iskola növendékei, délután a Római triptichont a felnőtt közönség tekinthette meg.
Az előadások különlegessége, hogy rendezője a lengyel származású Veszprémben élő Elzbieta Modzalewska, aki mély beleérzéssel és kitűnő színházi ötletekkel komponálta meg, állította színpadra a darabokat. Míg a Római triptichon teológiai-lelki elmélyedésre hívja korunk emberét, az Élet-képek a szentatya sokoldalú egyéniségét, empatikus jellemét, lírai érzékenységét, lelkiségét igyekszik megragadni. A rendező a pápa saját beszédeiből, elmélkedéseiből, verseiből válogatott jó dramaturgiai érzékkel vallomásszerű részleteket. A szövegkönyvet, amint a pápai elmélkedéssorozatot is Zsille Gábor fordította lengyelből magyarra.
Az Élet-képek a szent pápa lelkipásztori-főpásztori munkásságát villantja fel, Modzalewska az egyházfő műveiből, önéletrajzi vallomásaiból, visszaemlékezéseiből állított össze egy sorozatot, amely II. János Pál rendkívül szuggesztív, gazdag egyéniségét hozza élet- és lélekközelbe a színház művészeinek, Baranyi Péternek, Főző Dittának, Szűcs Lászlónak és Terescsik Eszternek elmélyült tolmácsolásban, híven a címhez: életképszerű környezetben, kivetített archív fotók, lengyel zenei mozaikok, korabeli hangfelvételek kíséretében.
A Római triptichon hármas tagolású opus, amelyben a teremtés titokzatos és emberileg felfoghatatlan művéről, majd a halál és az áldozat értelméről, végül az igazság és a hit kérdéseiről elmélkedik a pápa. A felolvasószínpad-szerű adaptáció ellenére minden erőltetettség, vontatottság nélkül, szabadon szárnyalhattak az egyházfő gondolatai a darab megszólaltatói (Baranyi Péter, Terescsik Eszter és Szűcs László) által. Mindez a művészek kiváló közvetítő képességének érdeme, s annak a titokzatos és magával ragadó bensőleg átélt szakrális kommunikációs dialógusnak, amellyel a hallgatóságot be tudták vonni a lírai meditációba.
Az esti előadás végén Kövesdi Hanna, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szóvivője kis beszélgetésre hívta a darabok rendezőjét, Elzbieta Modzalewskát. A lengyel asszony, aki magyar férje révén érkezett egykor hazánkba, s immár közel ötven éve veszprémi, élete nagy részét a Petőfi Színház munkatársaként, tolmácsként és szervezőként élte le, 2006-ban rendezte első darabját, a Római triptichont a teátrumban, amelyet hamarosan követett az Élet-képek. Mint lengyel, fokozottan is tisztelője kezdetektől a szent pápának, s ezt a tiszteletet szeretné továbbadni, másokban is feléleszteni előadásaival.
A beszélgetés során a rendezőnő elmondta, leírhatatlan meglepetés és boldogság volt számára, amikor tudomására jutott, hogy 1978. október 16-án megválasztották a krakkói bíborost, a lengyel Karol Wojtylát pápának, hiszen akkor már majdnem fél évezrede olasz pápák váltották egymást a péteri székben. Elmesélte, hogy az utcán másnap úton-útfélen megállították, és gratuláltak „neki” az emberek, mondván, hogy egy „honfitársa” lett Szent Péter új utódja. Beszámolt róla, hogy szent megszállottsággal kísérte nyomon II. János Pál zarándoklatait a világban. Ha tehette személyesen is részt vett zarándok-látogatásain, ha nem, akkor a televízió képernyőjéről, a rádióból szerzett információk révén követte útjait. Temetésére ugyan technikai okok miatt nem tudott eljutni, de boldoggá avatásán és mostani kanonizációján is részt vett Rómában. Végül további terveivel kapcsolatban elmondta, szeretne még ezután is a pápával kapcsolatos felolvasó-színpadi összeállításokat rendezni, többek között az egyházfőnek a nőkről vagy az idősekről szóló beszédeiből, verseiből, filozofikus gondolataiból, tanításaiból való válogatások alapján.
Toldi Éva
[simpleviewer gallery_id=”535″]