Az Ars sacra-rendezvénysorozat keretében szeptember 20-án mutatták be ünnepélyesen a veszprémi érseki palotában az Énekek Szent László király tiszteletére című könyvet, Medgyesy S. Norbert történész, egyetemi adjunktus (PPKE) és Kovács Andrea egyházzene-kutató közös szerkesztésű kiadványát, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszéke népi énekszakos növendékeinek közreműködésével a kötethez kapcsolódó cd-lemezt.
„Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe, / Illik pedig a világnak mindenkor tisztelnie, / Mindenek nagy vígan áldják, kik az Isten örökét / És a szentek társaságát őáltala megnyerék!” – zengett a dicséret az érseki palota falai között, a székesfehérvári Herman László konzervatórium tanárai, Berki Lilla (ének), Varró János (citera, kobozon, tekerő), Lendvai Tibor (fúvóshangszerek) közreműködésével, s az egyetemi növendékek Zsikó Zsuzsanna és Zsikó Zoltán énekével. Bevezetőként, történelmi előszóként a honfoglalástól, Szent István király államalapításán keresztül Szent László királyunkig mutattak be egy zenei válogatást a művészek. Majd a kötet szerzője, Medgyesy S. Norbert ismertette a kiadványt, melynek célja, hogy előtérbe állítsa az elmúlt századokban kissé háttérbe szorult Szent László emlékezetet, tiszteletet. Vitéz királyunk Szent László, akit a történelemben lovagkirályként is emlegetünk, Szent István művének befejezője volt, mind a vármegye- és egyházmegye szervezés terén s monostoralapításai révén is, mutatott rá. Kiemelendő, hogy dinasztikus kapcsolatokat épített ki Horvátország felé, a Bizánci Császárság irányába, megteremtette Közép-Európában az önálló és független Magyarország helyét és megerősítette befolyását. Szigorú törvényeivel rendet teremtett az országban, de kegyes uralkodó is volt, s mellette igazi katonaember, hadvezér, aki saját katonái élén harcolt nemzetéért. Emlékét a régi Magyarország minden területén a nép szeretete megőrizte, s nevét megörökítette település- vagy forrásnevekben, de ott találjuk őt és legendáit a csodálatos templomi freskóciklusokban, szobrokon és természeti tájakhoz fűződő legendákban is (pl. Tordai-hasadék). Egykor a szeretetére keletkezett dalok, népénekek és gregorián dallamok ősi magyar hangszereken szólaltak meg s nemzedékek nőttek fel ezeken századokon át. Magyarországon a középkorban az iskolák növendékei valamennyien együtt énekeltek a templomokban s ezek a scholák (énekkarok) voltak az ősi gregorián és Szent László-dallamok megőrzői, átörökítői. A mostani kötet hosszú évek kutatása alapján készült énekeskönyv, melyben nyolcszáz év forrásaiból találhatók eredeti népénekek, históriás énekek mai helyesírással, kottákkal egyetemben. A szerkesztés legfőbb célja az volt, hogy mindenkihez szóljon a könyv népszerűsítő jelleggel. A szerző megemlékezett arról is, hogy egykori tanára, Lackovits Emőke néprajzkutató-muzeológus gyűjtései (Veszprémben és környékén megőrzött Szent István-, Szent László-, Szent Imre hagyományokról) is segítették kutatómunkáját és a könyv összeállítását. A kötet (mely a Magyar Napló Kiadó gondozásában látott napvilágot) bevezetőjében megismerkedhet az olvasó a szent élettörténetével, tiszteletével Kerny Terézia Szent László-kutató prológusa révén. A kötet mind a liturgikus, mind a népi műveltségből, hagyományból tartalmaz egy-egy csokorra valót – a liturgikus énekek latinul és magyarul is megtalálhatók. Ezen kívül megtalálható benne az eredeti, középkori verses Szent László-zsolozsma (1190 körül Nagyváradon keletkezett), mely egyidős a legősibb magyar nyelvemlékkel, a Halott Beszéd és Könyörgéssel. Nemcsak népénekek, hanem énekelt históriák is olvashatók benne Szent Istvánról, Szent Imréről és Szent Lászlóról. A népénekekhez magyarázatot készítettek forrásmegjelölésekkel. Nagyrészt nyomtatott énekeskönyvekből a Kájoni Jánostól a Cantionale Chatolicumból Csíksomlyóról és a népi kéziratos könyvekből vett énekekkel, énekek tájankénti variációival gazdag a kötet és kitekint gyimesi, moldvai vidékekre, a végén horvát, szlovén Szent László-énekek is találhatók. S mindehhez kapcsolódik egy cd-lemez, mely Vakler Anna énekművész művészeti vezetésével kínál egy szép válogatást a könyv énekeiből (többek között Maczkó Mária énekművész közreműködésével). A lemezbemutató koncert végén az előadóművészek bevonták a hallgatóságot is a közös éneklésbe.
Toldi Éva
[simpleviewer gallery_id=”368″]