A hetek óta tartó nagy hőségben hűsítő egyházzenei, szakrális művészeti programokkal hívogatták templomaink, templomkertjeink az érdeklődőket egyházmegyénk számos pontján. Igényes zenei, irodalmi összejövetelek, koncertek helyszíne volt többek között az elmúlt napokban a monostorapáti Nepomuki Szent János plébániatemplom és a káptalanfüredi Angyalos Boldogasszony kápolna árnyat adó kertje.
Monostorapátiban orgonaavató koncertet tartottak, a templom új hangszerét Kocsis Panni, Budapest legsokoldalúbb orgonistája, az országjáró Ihletett Koncertek nevű formáció állandó résztvevője szólaltatta meg, elvarázsolva hallgatóságát lélekemelő szakrális művek előadásával. A koncertstáb sztárszólistája, Barlay Zsuzsi énekművész (mezzoszoprán) volt, aki görögkatolikus énekes papok leszármazottjaként változatos, korszakokon átívelő zenedarabokban nyújtott felejthetetlen élményt gyönyörű énekével. Ő egyébként, mint azt a prológusban Pirk Ádám Szilveszter, az Ihletett Koncertek alapító szervezője elmondta, zenetudósként, zenekarok szervezőjeként, zenekutatóként, a Magyar Nemzeti Énekkar szólistájaként is letette már névjegyét a zeneművészetben. A sajátos zenei együttes harmadik tagjaként Párkai Krisztina fuvolaművész ihletett játékát hallhatta az egybegyűltek közössége.
A koncertet Léon Boëllmann francia zeneszerző négy tételes Gótikus szvitjének második tétele, a Chorál nyitotta, majd hallható volt többek között Niccolò Porpora olasz barokk zeneszerző egy opusa, aztán egy „szívdobogtató” Händel-kantáta, Mozart Ave verum corpusa, továbbá Brahms-, Cézar Franck-, Grieg-, Mahler-művek, illetve Dvořák Biblikus dalok cíklusából zsoltárfeldolgozások és Vivaldi Pieta-ja. A koncertet a magyarok középkori himnuszaként is emlegetett Boldogasszony, Anyánk egyházi népénekünk zárta, melyet a hallgatósággal együtt lelki egységben énekeltek el a művészek.
A koncert hangulatát, imádságos áhítatra indító lelkiségét emelte a sötét templomban az az égő mécsesekkel „kirajzolt” kereszt az oltár és a padsorok közötti térben, amelyet a fellépő művészek maguk készítettek el a hangverseny előtt.
Káptalanfüreden a templomkertben a már sok éve hagyományosan megrendezett Nyáresti gondolatok és dallamok a káptalani fák alatt-program keretében „Sok csudák voltanak jó Magyarországban” címmel dr. Szabó András Radnóti- és Madách-díjas irodalomtörténész, előadóművész (a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa) és a pápai származású Lantos Szabó István lantművész, régizenei együttesek ismert közreműködője nyújtott igazi hűsítő lelki töltekezést 16-17. századi költők, dalszerzők énekelt verseiből.
Bevezetőként a program címadó éneke csendült fel Tinódi Lantos Sebestyéntől, majd Temesvári István deáknak Kinizsi kenyérmezei győzelmét megéneklő dallama és Sárközi Máté, felsőmagyarországi végvári kapitány verse 1598-ból, a török elleni küzdelmek korából ránk maradt vitézi éneke, amely akár nemzeti imánknak, himnuszunknak is felfogható: „Sok szép hadak majd indulnak, / Köztek sok szép zászlók lobognak, / Dobok, trombiták harsognak / Midőn Jézust kiáltoznak (…) Könyörögjünk, Istenünk! / Adjon erőt seregünknek, / Bátorságot mi szívünknek (…) Örök Isten, légy mellettünk! (…) Szabadítsd meg országunkat!”
Felhangzott továbbá a Wathay-kódexből Wathay Ferencnek Fekete-toronybéli fogságakor írott kesergő, honvággyal küszködő verse, Szenczi Molnár Albert Psaltérium Hungaricumából a 86. Genfi zsoltár dallamára szerzett vitézi éneke „az pogány ellenség ellen”.
A műsor gerincét György deák, Bornemisza Péter, illetve Nyéki Vörös Mátyás és Illyés István papköltők, valamint Rimay János, és a magyar reneszánsz legjelesebb alakja, Balassi Bálint versei, énekelt költeményei alkották. Dr. Szabó András megidézte azt a szellemi, eszmei légkört is, amely a történelmi kort jellemezte, s beszélt az alkotók küzdelmes életútjáról, a haza-, Isten- és természetszeretet megtartó erejéről, erkölcsi helytállásukról a hányatott sorsú középkori Magyarországon. Balassi reneszánsz egyéniségéről részletesebben is szólt az irodalomtörténész, megidézte istenes verseit, szerelmi költészetét és kesergőit.
A műsort stílszerűen Bocskai katonáinak énekes indulója zárta: „Hadat igazgató, győzedelmet adó bölcs és hatalmas Isten, / Mutasd meg magadat, irgalmas voltodat magyari híveidben, / Kiért fejedelmünk és minden nép velünk áldjon tégedet. Amen.”
Toldi Éva