A mai Szent László templom (Völgyhíd tér) helyén állhatott a középkorban a Szent Margit-egyház, Antiochiai Szent Margit vértanú bazilikája. A Szent Margit egyházról először egy 1082-re datált birtokösszeírás tesz említést. A Szent Margit egyházról a következő adat 1318-ból való. A templom építése kapcsolatba hozható Antiochiai Szent Margit kultuszának elterjedésével. Ez arra az időre tehető, amikor II. András király a szentföldi hadjárataiból magával hozta Szent Margit fejereklyéjét, 1217-ben. A 14. század elején a kanonokok többsége a Margitszegen lakott, ezért a városrészt nyugati káptalan néven emlegetik az okiratok. A török uralom romba döntötte a régi templomot, de a romok és a szentély megmaradt. A megmaradt szentélyhez építtetett Pöstényi Mihály veszprémi kanonok egy kis kápolnát, 1740-ben. A magyar szentek kultusza miatt a kápolnába egy Szent László oltárt is állítottak. Így lett a középkori Szent Margit-egyházból Szent László-kápolna, majd plébániaegyház. A templomot 1901-1902 között Fejérváry József kanonok adományából építették nagyobbra. A terveket Jüttner Kálmán építészmérnök készítette, a kivitelező Csomay Kálmán volt. A neoromán templomot Hornig Károly veszprémi püspök szentelte fel 1902. szeptember 8-án. (Forrás: Korompay Gy. Gutheil J.)
