„Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak”
Ezt minden Veszprémben élő nagyon jól tudja, és a városunkba látogatók is igen hamar megtapasztalják. Én szívesen használom a közmondást a „vagy” szócska nélkül, hiszen a bakonyi szél kellően szeszélyes, és szinte mindig fúj. A harangok pedig hol itt, hol ott kondulnak meg. A veszprémi vár épületei között három templomtoronyból is. Ha a Vár fokáról letekintünk, látjuk, hogy a Szent László és a Szent Margit templomok ölelik át a vár dombot. A belváros felől a Regina Mundi és a Károly templom tornyaiból csendül fel a szentmisére hívó szó, hogy aztán fenséges hangjukat átadják az orgonának. Katolikus templomainkon kívül evangélikus és református tornyokból is szólnak harangok.
„Szól” a harang, vagy „zenél” a harang? Talán mindkettő.Megszoktuk már a hangjukat. Szinte nem is figyelünk fel rájuk, pedig érdemes lenne. Kevesen tudják még a városban lakók is, hogy a veszprémi vár harangjai igen különlegesek.
A Ferences templom (Szent István templom) tornyában a II. Világháború előtt 3 harang volt. Kettőt a rekvirálás során elvittek, és csak a legkisebb 100kg súlyút hallhatjuk, amit Tóth Árpád veszprémi harangöntő műhelyében készítettek 1932-ben.
A Piarista templom (Szent Imre templom) harangja hasonló módon maradt magára, mint a Ferences templomban található. Szerkezetét tekintve teljesen eredeti állapotban van 1839 óta. Eberhard Henrik készítette Budapesten ezt a 200 kg súlyú harangot, amelyet ma is csak kézi húzással lehet megszólaltatni.
A Szent Mihály Főszékesegyháznak a II. világháború előtt 6 harangja volt. Ezek közül kettőt rekviráltak, és csak egy került pótlásra. Mind az öt meglévő harang megérdemelne egy elemzést, de a legkülönlegesebb történettel a legnagyobb, a Szentháromság tiszteletére szentelt „Öreg Mihály” – nagyharang bír. Az északi toronyban található 47 méter magasan, alsó átmérője 177,0 cm, hangja H. 3500 kgtömegével a 10. a magyarországi nagyharangok között. Korát tekintve azonban az első helyen van a 20 mázsa feletti harangok rangsorában. 1725-ben készült Franz Ulrich Scheichel harangöntő bécsi műhelyében. Elgondolni is nehéz, hogy Bécsből 300 évvel ezelőtt hogyan utazott ez a csodálatos öntvény, micsoda gondoskodással és odafigyeléssel vehették körbe. Még nehezebb elképzelni, hogy milyen erő és szakértelem kellett az akkori Bazilika barokk tornyába helyezéshez.
Majd megélte, hogy a templom 20. század eleji átépítésénél lebontsák körülötte a tornyot és új neoromán stílusú keskeny toronyba zárják. Ennek az átalakításnakköszönhető, hogy mérete miatt nem fért ki a lőrésszerű ablakokon, ezért nem vitték el az első világháború idején, mint akkori társait, és így ő is egyedül maradt. Csaknem két évtizedig árválkodott, majd Szlezák László harangöntő mester Budapesten az 1930 -as
Nemcsak a mi történelmünket, hanem akár évszázadok hosszú sorát élik meg és mondják el. Kísérői életünknek, minden reggel, délben, este, szentmiséken, ünnepeken és gyásznapokon egyaránt velün
Zsilinszky Cecília
|