“Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!”
Kilencedünk célja a tudatosabb imádság segítségével a lélek kitárulása Isten előtt. Egyénileg vagy közösségben is megfogalmazhatunk imaszándékokat és megélhetjük a lelkünk legmélyebb, Isten iránti vágyakozását. Szűz Mária és a szent apostolok Jézus Krisztus mennybemenetele után kilenc napon át imádkozva várták a Szentlélek eljövetelét. A magyar nép a Pünkösd előtti hetet váróhétnek, az ünnep első napját váróvasárnapnak nevezte, és az ünneplés is – ahogy a karácsonyi idő és a húsvét nyolcada esetében – további nyolc napig tartott. Kérünk és várakozunk, időt és figyelmet ajándékozunk Istennek, és a konkrét kéréseinktől függetlenül bizalommal várjuk tőle szeretetének mélyebb megtapasztalását és kegyelmének lelkünket megtermékenyítő kiáradását. „Mert azt mondja az Úr, Izrael Istene: a szakajtó ne ürüljön ki, a korsó ne apadjon el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.” (1Kir 17,14) Kilenc imanapot töltünk el Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros lelki közelségében, aki „beszél hozzánk, megnyitja lelke kincsesházát. Beszél Istennek ember iránt szeretetéről, a betlehemi eseményekről, az ég földre szállásáról, a ránk bízott feladatokról. Az elmélkedés végeztével megölel bennünket, kinyílik a tér, (és) szinte minden a végtelenségig ér.” A főpásztorok által bemutatott szentmiséken régi hagyomány szerint hét gyertyát gyújtanak az áldozati oltáron. Mindszenty bíboros Esztergomban használt hetedik gyertyáját ereklyeként őrizzük. Ezért mi is gyújthatunk hét mécsest vagy gyertyaszálat, kifejezve égi-földi kapcsolattartásunkat. „Amint odafordultam, hét arany gyertyatartót láttam, a gyertyatartók közt pedig az Emberfiához hasonlót. Bokáig érő ruhát viselt, aranyöv
övezte mellét. Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a lobogó tűz, lába, mint a kohóban izzó sárgaréz, hangja, mint a nagy vizek zúgása. Jobbjában hét csillagot tartott, szájából kétélű hegyes kard tört elő, arca pedig olyan volt, mint a teljes erejében ragyogó nap.” (Jel 1,12–16)
Kilenc napon át ismételt imádságunk, Novéna-imánk:
Istenünk,te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy
az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen:
az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Az ő égi közbenjárására segíts meg minket!
Felajánlhatjuk ezt a kilencedet magunkért
vagy másokért, az imaszándékot saját szavainkkal
fogalmazzuk meg.
Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg,
kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei
között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
1. nap Krisztus virágunk
V. Domine, exaudi orationem meam. / Uram, hallgasd meg imádságomat.
R. Et clamor meus ad te veniat. / És az én kiáltásom jusson eléd. (Zsolt 102,2)
Isten igéje
„Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel.” (Ter 1,31)
Buzdítás
„Kezdjük Jézus iránt való szeretettel.” * Elindulunk ezen az úton, nincs másra szükségünk, csak bizalomra és a lelki szemeink megnyílására, hogy meglássuk, mit fogad be most a szívünk,
az életünk: közelséget vagy távolságot, mélységet vagy magasságot, csodát vagy csodátlanságot. Nyitottá válunk Istenre és önmagunkra.
1. napi idézet
„Szent Péter és Pálkor mint gimnazista hazatértem, az egész család az útbaeső családi szőlőben várt rám. Az apám odavezet egy fiatal cseresznyefához, amelyen pár szem cseresznye
piroslott: »Te kóstold meg először az első termést; ez a te fád, te ojtottad!« Úgy tettem, de adtam a kevésből egy-egy szemet a szülőknek és a testvéreknek is. Azonban nem egészen értettem a dolgot. Az apám, ahogy édesanyám súgta, megvette azt a 11 ojtványt, amelyeket a faiskolában, mint elemista tavasszal én ojtottam, de már rég elfelejtettem őket; átültette a családi birtokra. Most napok óta gyermekektől, tolvajoktól, madaraktól őrizgette a fát és termését az ojtó számára. A fák megnőttek, elterebélyesedtek, a gyümölcs egyre több lett, de évről-évre érintetlen maradt hazatértemig. Érettségiztem, újmiséztem, ezüstmiséztem. Sok minden változott körülem, de az apám változatlan hűséggel őrizgette a fát. Édes volt a gyümölcse, hisz az én fám termette. De a legdrágább gyümölcse mégiscsak az apám és a család finom figyelme és szeretete volt; ahol a fámat úgy becsülik, mennyire szeretnek, értékelnek, mint magamat. Az apámat azóta kidöntötte a halál, az én régi fámat a vihar; de a fa virága, tanítása kísér életutamon.” * (Mindszenty József)
Elmélkedés
Mindszenty bíboros egyik kedvenc mondása volt, hogy „a virág ott viruljon, ahová Isten ültette”. Nagyon fontosak voltak számára a családi, vallási és nemzeti gyökerei, katolikus és magyar
identitása. Kirakatperében az utolsó szó jogán így vallott erről: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent.”Mégis, életszentsége kibontakozása szempontjából fontos volt ezek meghaladása is, hogy keresztény testvéreket lásson nem csak a katolikusokban, hogy embertestvéreket lásson ne csak a magyarokban, hogy felfedezze Istent mindenben és az ő szeretetét mindenkiben. Mert „Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk.” (ApCsel 17,26–28)
Elcsendesülésünk: Novéna-ima
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Az ő égi közbenjárására segíts meg minket! Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
V. Tiszteletreméltó Bíborosunk közbenjárására nyissa fel Isten a szemünket és tárja ki a szívünket ember testvéreink és a minket körülvevő világ jóságára és szépségére!
R. Könyörögjünk az Úrhoz!
Pater noster / Mi Atyánk
Ave Maria / Üdvözlégy Mária
Gloria / Dicsőség
Személyes napi reflexiónk