V. Domine, exaudi orationem meam. / Uram, hallgasd meg imádságomat.
R. Et clamor meus ad te veniat. / És az én kiáltásom jusson eléd. (Zsolt 102,2)
Isten igéje:
„Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben
legyen.” (Jn 10,9–10)
Buzdítás:
„Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt,
a hagyományok, a valamikori nagyságok tudója, hanem az újnak, a fiatalnak, a holnapnak az előhívója egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat.” * Folytatjuk utunkat, nincs másra szükségünk, csak bizalomra és a lelki szemeink megnyílására, hogy meglássuk, mit fogad be most a szívünk, az életünk: közelséget vagy távolságot, mélységet vagy magasságot, csodát vagy csodátlanságot. Nyitottá válunk Istenre és önmagunkra.
4. napi idézet:
„Körülbelül május 1-jén, mielőtt elindultunk volna erre az útra, azt kérdezte tőlem a bíboros: – Tibor, ha Amszterdamon megyünk át, nem lehetne oda kihívni az ottani magyar papot, és azokat,
akik ki akarnak jönni? Akkor voltam a teljes előkészületben. Igazat szólva, kicsit dohogtam magamban, azt gondolván, mit akar velük lelkipásztorkodni. Biztos, nem lehet kiszállni, mert ugyanazzal a géppel megyünk tovább. Nem nyugodtam. Felhívtam a holland légitársaságot, gépet cseréltünk, és egy órás szünetünk volt az amszterdami repülőtéren. Akik megjelentek, mind kedvesek voltak.
A bíboros(sal) mintha mindig ismerték volna egymást. Mennyire összehozza az embereket a hitből való élés, csak elcsodálkoztam. Aztán ahogy megyünk az óceán fölött, már közel jártunk a labradori partokhoz, egyszer csak azt mondja a bíboros: – Milyen hamar eltelt ez az út! Persze ezt az amszterdami oázisnak lehet köszönni. Így hívta ő ezt az amszterdami találkozót. Megszégyenülve csodálkoztam rajta, milyen jó lelkipásztori érzéke van, mennyire tudja, érzi azt, hogy mikor, mit kell tennie. Hajtja Krisztus szeretete. Engem pedig visszatart a lustaságom.”
Elmélkedés:
„Szent István király példájára apostolkodunk, hogy eljöjjön a lelkekbe az Isten országa: az igazságosság, a szeretet és a béke birodalma.” Minden ember szeretetre, békére és személyének igaz ismeretére vágyik. Ezt csak szerettei és embertársai körében tapasztalhatja meg. Isten minket közösségben létezőknek teremtett. Önmagunk megosztására vágyunk, ahogy Jézus Krisztus is megosztotta velünk emberségét és istenségét. Ez a titokzatos erő és tapasztalat képesít minket a legmélyebb közösségvállalásra Istennel és embertestvéreinkkel. „Az Úr megkérdezte Kaint: »Hol van a testvéred, Ábel?« Ő így válaszolt: »Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek?«” (1Móz 4,9) Bizony igen. Őrzői és élet-társai vagyunk egymásnak. Földi életünk és lelkiszellemi gazdagodásunk lehetőségei a kapcsolódásainkban rejlenek. Hogyan kapcsolódunk magunkhoz, szeretteinkhez, a mi figyelmünkre, jó szavainkra és tetteinkre szoruló embertársainkhoz, köreinkhez és közösségeinkhez. Hogyan kapcsolódunk a mi Istenünkhöz, aki mindig velünk van, bennünk van: őbenne csak szeretet és élet van.
Elcsendesülés
Novéna-ima
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Az ő égi közbenjárására segíts meg minket!Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
V. Tiszteletreméltó Bíborosunk közbenjárására Szentlelkével segítsen minket az Isten, hogy rátaláljunk magunkra, egymásra és életünk teljességére!
R. Könyörögjünk az Úrhoz!
Pater noster / Mi Atyánk
Ave Maria / Üdvözlégy Mária
Gloria / Dicsőség